Bujdosné Pap Györgyi et al.: Mozgó frontvonalak. Háború és diplomácia a várháborúk időszakában 1552-1568 - Studia Agriensia 35. (Eger, 2017)
Bagi Zoltán Péter: Az 1566. év elfeledett háborúja. Palota sikeres védelme, valamint Veszprém és Tata visszafoglalása
ostromló sereg erejéről művében. Eszerint Arszlán pasa hada nyolc- vagy kilencezer törökből állt, akik az ostromot „négy öreg taraszkokkal s megannyi kisebbekkel" kezdték meg.24 Bár talán első olvasásra úgy tűnhet, hogy a két történetíró állítása ellentmond egymásnak, ám véleményem szerint inkább egymás állításait támasztják alá. Az oszmán haddal (mint ahogyan a kor keresztény hadaival is) jelentős nem katonáskodó tömeg is együtt vonult, amely táboruk méretét megkétszerezhette vagy akár megháromszorozhatta. Mint idéztem Verancsics külön kiemelte, hogy a különböző ostrommunkákhoz, ez esetben az árkok feltöltéséhez, a környék földművelőit is öszszeterelték. Ez nem számított egyedi esetnek, hiszen Sziget ostroma idején is nem csupán a környező területekről, hanem még Eszék vidékéről is összegyűjtötték és az oszmán táborba hajtották a parasztokat, hogy sáncokat ássanak vagy az Ah Portug által tervezett töltést építsék.25 Ha ezt figyelembe vesszük, akkor joggal feltételezhetjük, hogy az Istvánffy által lejegyzett nyolc- vagy kilencezer török egyik fele lehetett csak fegyverforgató, míg a másik része, vélhetőleg a had zöme mindenféle, hadra kevéssé vagy egyáltalán nem fogható népségből állhatott. Az oszmán had létszámát és tüzérségének erejét illetően a két magyar történetíró által lejegyzetteken túl azonban rendelkezésünkre áll három, egykorú német forrás is. Az egyik az Udvari Haditanács iratai között található, eddig fel nem használt, a hadjárat végén készített hivatalos jelentés. Ennek ismeretlen összeállítója Verancsicscsal és Istvánffyval ellentétben nem írt semmiféle számadatot a budai beglerbég seregével kapcsolatban, csupán azt jegyezte meg, hogy Arszlán pasa igen kevés katonával indult meg a hadjáratra. Hasonló lakonikussággal, mondhatni semmitmondóan nyilatkozott tüzérségéről is, mikor csak annyit jegyzett le, hogy nagy és kis ágyúkból állt.26 A másik forrás Leonhard Tielesch Körmöcbánya Bécsbe küldött jegyzőjének július 5-i jelentése, amelyben azt írta, hogy a budai pasa 8000 katonával, valamint hét faltörő és sok egyéb nagy ágyúval érkezett meg Palota alá.27 A harmadik - eddig nem használt - forrás egy több hírt magába sűrítő német nyelvű hírlevél. Ebben az szerepelt, hogy Arszlán pasa júliusban tízezernél nem több katonával rendelkezett, de folyamatosan erősítéseket várt.28 Csányi Kanizsay Orsolyához két, június 14- én küldött leveléből arra is találunk információkat, hogy Arszlán pasa vilajetjének mely katonaságát rendelte maga mellé a hadjáratra. Első írásából kiderül, hogy a koppányi bég is csatlakozott a beglerbég erőihez.29 Még ugyanazon a napon pedig azért írt a főprefektus úrasszonyának, mert megérkezett hozzá Kerecsényi László 24 Istvánffy 2003.392. 25 Istvánffy 2003.417. 26 ÖStAKAAFA 1566-13-3. 27 Matunák 1897.271. 28 WahrhaßteneweZeitung... 1566. 29 MOL MKA E 185 Nádasdy család lt. Missiles 8571-8572. 72
