Bujdosné Pap Györgyi et al.: Mozgó frontvonalak. Háború és diplomácia a várháborúk időszakában 1552-1568 - Studia Agriensia 35. (Eger, 2017)
Borbély Zoltán: A végvárrendszer kiépítésének társadalmi hatásai Felső-Magyarországon
lett az örököse, akinek Rákóczi Györggyel 1616. április 16-án tartott menyegzőjével tehát két igen komoly birtokvagyon egyesült, (l. tábla44) A rokonsági kapcsolatok vázlatos áttekintéséből is jól látszik, hogy a főnemesség soraiba emelkedett Dobó család első generációjának házassági stratégiája még elsődlegesen a rokoni kapcsolatok mozgósításával és szorosabbra fűzésével a birtokszerzést és birtokkoncentrációt szolgálta. Dobó István a rangban ugyan alatta álló, de feltörekvő köznemes családból származó Sulyok Sárát vette feleségül, ezáltal rokonságba került a Balassa Jánossal - akivel együtt fogták perbe - és a szintén felfelé ívelő pályájú Bocskaiakkal. István három gyermeke közül Domokos fiatalon meghalt. Dobó Krisztina és (unokatestvére) Balassa Bálint jól ismert házasságából született Balassa János. A második generáció férfi ágon mindössze Dobó Ferencre korlátozódik, aki az 1566-ban kivégzett gyulai kapitánynak, Kerecsényi Lászlónak somlyai Báthori Erzsébettől született lányát, Juditot vette feleségül. Házasságuk elsősorban az erdélyi orientációt erősíthette, tekintve, hogy Báthory István erdélyi fejedelem - és a házasságkötés időpontjában (1583) már lengyel király - volt Judit nagybátyja.45 A Kerecsényi família országos presztízse nagyjából a Dobó családéval azonos szinten állhatott a 16. század utolsó harmadában. I. Miksa 1563. évi pozsonyi koronázási szertartásán ugyanis Kerecsényi László vitte Szerbia zászlaját közvedenül Dobó István mögött, aki a Szlavón lobogóval vonulhatott a reprezentatív eseményen.46 Kulturális téren a Dobók inkább az elődeik által megkezdett munkát folytatták tovább, mint amilyen a sárospataki kollégium finanszírozása, amely ebben az időszakban élte az első fénykorát, különösen Szikszai Fabricius Balázs 1576-os haláláig.47 Körtársai közül, mint amilyen Mágóchy Gáspár vagy az Alaghyak, messze elmarad Dobó Ferenc kulturális érdeklődése és mecénási művészetpártoló tevékenysége. A Dobók emelkedésében elsősorban tehát az játszotta a döntő szerepet, hogy évszázadok óta jelen voltak az ország északkeleti részén, így már a Mohács előtti időszakban is szerves részét képezték a régió társadalmának, noha annak másodvonalbeli tagjaként, de mégis komoly rokonsági kapcsolatrendszerrel bírtak. Felemelkedésükhöz a várháborúk időszakában betöltött katonai-politikai szerep mellett a kiterjedt társadalmi tőkéjük mozgósítása révén foglalhatták el a rokon Perényiek helyét a 16. század utolsó harmadára.48 A Dobókhoz sok szempontból hasonló Mágóchy Gáspár pályafutása is, aki szintén 44 A családfán csak a Dobó-vagyon öröklése szempontjából érintett személyeket tüntettem fel. 45 Molnár 1970.194-197. 46 PÁLFFY2011b.289. 47 Szabó A. 1986.483-506. 48 Az 1549. és az 1598. évi birtokviszonyok összevetésével egyértelműen látszik, hogy az egykori Perényi birtokok javarészt a Dobó család vette zálogba. 181
