Bujdosné Pap Györgyi et al.: Mozgó frontvonalak. Háború és diplomácia a várháborúk időszakában 1552-1568 - Studia Agriensia 35. (Eger, 2017)
Borbély Zoltán: A végvárrendszer kiépítésének társadalmi hatásai Felső-Magyarországon
a katonai pályán szerzett- több generációs- érdemeket tudott kamatoztatni.49 Katonai pályafutása Patócsy Ferenc gyulai várnagyaként indult 1543 körül, akinek egyetlen lányát, Annát feleségül is vette, ezzel bebiztosítva pozícióját az ország délkeleti, egyre inkább végvidéki jelleget öltő részén. Az oszmán hódoltság azonban veszélyes közelségbe került a családi birtokokhoz. Az 1550-es évek végén maga mögött hagyva Békés és Zaránd vármegyei birtokait és főispáni tisztségeit a gyulai kapitánysággal együtt, Torna vára megvásárlásával megvetette a lábát az ország biztonságosabb északkeleti részén, nem sokkal később pedig már szőlőket is vásárolt a Hegyalja környékén.50 Felső-Magyarországon is folytatta a délvidéken megkezdett katonai pályafutását az itteni nagybirtokos arisztokraták szolgálatában. így vett részt 1562-ben Bebek György szerencsétlen kimenetelű füleki hadjáratában, ahol fogságba esett és csak 14 ezer arany ellenében nyerte vissza szabadságát. Szabó András arról ír, hogy kiszabadulását követően, még ebben az évben báró címet nyert Ferdinándtól.51 A rangemelésről szóló okirat azonban nem maradt fenn, így pontosan nem tudjuk meghatározni, hogy milyen érdemekre hivatkozva emelte az uralkodó a bárók sorába, pályafutása alapján azonban a katonai szolgálat lehetett a meghatározó tényező. Katonai pályája azonban csak ezt követően érte el csúcspontját, mikor 1563. december 10-étől Eger főkapitányává és a vele járó hevesi és borsodi főispánná nevezték ki. Négy évvel később, 1567 tavaszán anyagilag megerősödve került ki a főkapitányságból, amit birtokgyarapításra igyekezett felhasználni. A kincstár 1568 decemberében a Szepes vármegyei lechnichi kolostorral egyenlítette ki 18 ezer forintos tartozását Mágóchy felé, máj d 1571-ben megszerezte Vizsolyt, 1572-ben 20 ezer forintért zálogba vette Helmec mezővárosát és a hozzá tartozó hegyaljai birtokokat, 1573-ban pedig a munkácsi uradalmat (amivel megszerezte a beregi főispánságot is), ezzel Felső-Magyarország legnagyobb birtokosai közé emelkedett.52 További jelentős gyarapodást eredményezett, hogy 1571-ben megszerezte egykori barátja, az 1567-ben elhunyt Alaghy János gyermekei feletti gyámságot, ezzel pedig Regéc várát, illetve Tállya és Abaújszántó mezővárosokat. Az Alaghy birtokokkal a Hegyalja egyik legjövedelmezőbb részére tenyereit rá, ami megnyitotta a kaput előtte, hogy beszálljon a térség ekkorra már legjövedelmezőbb ágazatának számító borkereskedelembe. Az Alaghy Bekény család szintén a 16. század második felében indult meg a vagyoni-társadalmi emelkedés útján, amelyben a Serédyekhez fűződő kapcsolataik voltak a meghatározóak (az Alaghy testvérek anyja, Serédy Veronika volt). Serédy 49 Apja, Mágóchy Porkoláb Márton szintén katonai szolgálatok révén jutott a család névadó falujához Csanád vármegyében. 50 Szabó A. 1987.265-267. 51 Szabó A. 1987.267. 52 Németh 1994.5-13. 182
