Bujdosné Pap Györgyi et al.: Mozgó frontvonalak. Háború és diplomácia a várháborúk időszakában 1552-1568 - Studia Agriensia 35. (Eger, 2017)

Borbély Zoltán: A végvárrendszer kiépítésének társadalmi hatásai Felső-Magyarországon

Dobó István és testvérei, Domokos, László és Ferenc is hatod fokú unokatestvérei voltak a mohácsi csatában elesett Pálóczi Antalnak. Erre a rokoni kapcsolatra hivatkozva jogot formáltak birtokai egy részére, köztük a sárospataki uradalomra. A mohácsi ütközetet követően, azonban az akkor huszonnégy éves Perényi Péter első dolga Sárospatak elfoglalása volt.30 Azonban nem ez volt az első konfrontáció a Perényeik és Dobók között. A Dobó testvérek apja, Domokos Cékei Zsófiával kötött házasságával a Zemplén vármegyei egykori Upor örökség31 megszerzése is kilátásba került, ami végül azonban tragédiába torkollt. A birtokokra ugyanis Tarczay Miklós is igényt tartott a Cékei Mártonnal (Zsófia bátyja) kötött kölcsönös örökösödési szerződés értelmében. Tarczay emberei 1510 decemberében egy rablótámadásban megölték Dobó Domokost, II. Ulászlónál pedig elérte, hogy neki adományozza a birtokokat.32 Annak érdekében, hogy az erőszakkal szerzett birtokokat el ne veszítse, három hónappal később elcserélte azokat Perényi Péter nádorral. A Pálóczi örökség mellett tehát a Dobók anyai ágról örökölhető birtokai is a Perényiek kezére kerültek. A következő csaknem fél évszázad során a család egyes tagjai, folyamatos harcban álltak a Percnyiekkel és az örökség megszerzésén fáradoztak.

Az 1549-ben készült portaösszeírásban a család legidősebb tagja, Dobó Ferenc neve alatt lettek összeírva a Dobó birtokok: Bereg, Ung és Szabolcs vármegyékben összesen 473 porta (ebből mindössze 8 szerepelt Dobó István nevén), ami alapján a köznemesség legvagyonosabb rétegéhez sorolhatók.33 A Dobó család nagyobb mérvű vagyongyarapodása István karrierjével áll szoros párhuzamban. Az 1549. évi portaösszeírás alkalmával a család legidősebb férfi tagja nevén jegyezték föl a birtokokat, ami kiválóan alátámasztja Csipes Antal családi munkamegosztással kapcsolatos megfigyelését. E mögött az a gyakorlat fedezhető fel, hogy az 1550-es évek elejéig Ferenc és Domokos együttesen látták el a birtokaikon a gazda szerepét és csupán vármegyei és regionális szinten vettek részt a közéletben, István azonban a király megbízatásából, katonai szolgálat útján igyekezett érvényt szerezni a családi érdekeknek.34

Engel Pál lényeges módosításokat és pontosításokat végzett a családfán, ő azonban csak a 15. század közepéig foglalkozik a két családdal. Engel 1998. 165.

30 Tringli 2008.8.; Détshy 2002.33.

31 Az 1480-as években kihalt Uporiak általános örököse Upori Borbála férje, Cékei János lett. Egy időre azonban Corvin János szerezte meg az örökség döntő hányadát Ezek: Céke, Upor, Abara, Gercseny, Tolcsva, Fel-Keleznő, Csörgő, Nagy-Toronya és Vámosújfalu, vagyis a Hegyalja közvetlen közelében fekvő uradalmak. Engel 2003b. 618.; Csiffáry 2014.8.

32 SzabóJ. 1972.37.

33 Lásd 1. táblázat

34 Csípés 1972.9. A családi stratégia kérdésében Szabó János Győző is hasonlóan vélekedik: „Dobó István, a későbbi egri kapitány tehát egyfelívelődő pályán haladó köznemesi családban nőtt fel, apja tragikus elvesztése ellenére is. Ebben a családban a főnemesi rétegbe való feljutás, országos hírnév és méltóság elérése régi, szent cél volt; a törekvés erre az ősöktől átvállalt kötelesség; megszerezni azt, ami az apáknak nem sikerült, becsületbeli ügy volt." Szabó J. 1972.39.

177