Bujdosné Pap Györgyi et al.: Mozgó frontvonalak. Háború és diplomácia a várháborúk időszakában 1552-1568 - Studia Agriensia 35. (Eger, 2017)

Borbély Zoltán: A végvárrendszer kiépítésének társadalmi hatásai Felső-Magyarországon

Dobó István katonai pályafutásának első időszakában rendkívül nagy szerepet játszott Serédy Gáspár, és mivel az 1549. évi portaösszeírás adatai alapján a harmadik legnagyobb birtokállománnyal rendelkezett Felső-Magyarországon és a reformáció egyik első jelentős felső-magyarországi támogatója volt, néhány szó erejéig érdemes kitérni a pályafutására. Szekfű Gyula a következőként jellemezte Serédy Gáspárt: ,Valódi parvenir volt, terpeszkedő hiúsággal, mely időnként józan pillantását is elhomályosította”.3S Egyetlen érdemeként azt tartotta számon, hogy végig megmaradt Ferdinánd hívének, bár birtokai fekvése lehetővé tette volna a gyakori pártváltást.

Az újabb kutatások tükrében azonban némileg árnyalódott a róla kialakult rendkívül kedvezőtlen kép. Serédy Gáspár ifjú korában a bolognai és ferrarai egyetemeken tanult, majd egyházi emberként (váci őrkanonok) Mária királyné titkáraként tevékenykedett a Mohács előtti időszakban.36 A mohácsi csatát követően azonban különös módon keverte az egyházi és katonai pályát. Első lépésként, - Nádasdy Tamás utasítására - 1528-ban elfoglalta Sárospatakot, amiért csupán a pataki plébánosságot kérte az uralkodótól. 1532-től 1550 márciusában bekövetkezett haláláig Felső-Magyarországon elsősorban katonai pályán tevékenykedett, de az 1540-es években fontos politikai megbízatásokat is kap, mint például a gyalui szerződés aláírása. Birtokvagyonát testvérével, Györggyel összhangban, egyházi javak elfoglalásával gyűjtötte össze, amik jövedelméből zsoldos csapatokat tartott fenn, ezek eltartási költsége gyanánt pedig az elfoglalt birtokok zálogjogát kérte. így foglalta el a váradi káptalan Borsod megyei birtokait, a szepesi prépostság javait, a sajóládi, tokaji és regéci kolostorok birtokait és az egri püspökség falvait, de kísérletet tett a váradi püspökség megszerzésére is.37 A jogtalan foglalások ellenére Ferdinánd számára rendkívül fontos volt Serédy felső-magyarországi tevékenysége. A térség nagybirtokos arisztokratáinak szinte korlátlan befolyását csak úgy tudta meglazítani, ha velük közel azonos vagyoni szintre juttat valakit, aki a Habsburg-uralom északkeleti pillérévé válhat. Ezt a szerepet Serédy tökéletesen alkalmasnak bizonyult.

Dobó István 1544-től szolgált Serédy egyik kapitányaként. Eleinte a tizedbeszedésben segédkezett, majd 1546-tól őt bízta meg az uralkodó Eger visszafoglalásával, amit Perényi Péter megbízásából Varkoch Tamás tartott megszállva. Számos eredménytelen próbálkozást követően 1548-ban sikerült elérni a vár átadását, aminek kapitányságát Dobóra bízott az uralkodó. Ezt követően Eger várának, mint a szerveződő felső-magyarországi főkapitányság egyik legfontosabb erődítményének a főkapitányi posztja rendkívül nagy szerepet játszott a régióban tevékenykedő feltörekvő nemesek számára, amit elsősorban a vár irányításával járó anyagi előnyöknek

35 Szekfű 1943.183.

36 Csiffáry 2014.18.; Bessenyei 2003.95.

37 Csiffáry 2014.19-20.; Szekfű 1943.183.; Szabó A.1984.210-211.

178