Bujdosné Pap Györgyi et al.: Mozgó frontvonalak. Háború és diplomácia a várháborúk időszakában 1552-1568 - Studia Agriensia 35. (Eger, 2017)

G. Etényi Nóra: Toposztól a hírértékig. A várháborúk eseményei korabeli német nyomtatványokban

meg egy hitelesnek tekinthető tudósítás.35 Tokaj 1565. évi ostromáról Miksa császár fiktív portréjával is jelent meg beszámoló egy Babócsa melletti bajvívásról tudósító összefoglalással együtt.36 Schwendi 1565-ben elért hadi sikereire fontos előzményként az 1566-os hírekben is visszautaltak, mikor 1566-ban Hasszán temesvári pasa segítségével, főként tatárokból álló segélycsapatokkal János Zsigmond hadai ellentámadást indítottak a térségben. 1566 késő tavaszán úgy tűnt, hogy éppen János Zsigmond pozícióinak megszilárdítása lesz Szulejmán új hadjáratának fő célja.37

A Magyar Királyság és a születőben lévő Erdélyi Fejedelemség határterületén lévő várak 1564 és 1566 közötti hovatartozásának változásai később keletkezett összegzésekben és történetírói művekben is hangsúlyosan szerepeltek, különösen 1571 után, amikor a speyeri egyezményben II. Miksa császár és János Zsigmond képviselőinek sikerült megállapodniuk a két országrész határáról. Nagy népszerűségnek örvendett a korban a szemtanúnak tekinthető Bizerus Petrus II. Miksa császár törökellenes hadjáratát összefoglaló, először 1573-ban közzétett, s latin, olasz és német változatban többször kiadott műve.38 Schwendi magyarországi tapasztalataira építő, török elleni küzdelemmel kapcsolatos javaslatait több kéziratos tervezetben foglalta össze, még a nagy vitát kiváltó felperzselt föld taktikát is ajánlva. Schwendi hadtudományi művét, mely halála után, 1583-ban jelent meg nyomtatásban, szintén sokat citálták a következő évszázadban is.39

Az 1566. évi magyarországi török hadjáratnak fontos előzménye az 1565. év nagy tengeri erőpróbája, Málta hosszú török ostroma, s eredményes védelme is, mely egyszerre jelentett reményt az erőviszonyok változását tekintve a török elleni háborúk történetében, ugyanakkor fokozott veszélyt is, hogy a tengeri kudarc után szárazföldi hadjáratra indul az oszmán hadsereg. Málta ostromának hírei itáliai, francia, spanyol, németalföldi kiadványok mellett német változatban is napvilágot láttak. Matthaeus Franck augsburgi kiadó metszettel illusztrált röplapként is közzétette a máltai ostrom történetét.40 Bár a 16. században közzétett röplapokon általában nem

35 Szalai2006a. 133.1.és211.212.213.tábla

36 Rés 4 Turc. 83,36. VD 16 W 1749 „Zweyerley newe Zeyttungen: Welcher gestalt das Schloss Doggey in Ungern durch jezigen Grossmechtigen Keysers Maximiliani Kriegsvolck dem Türcken Christlichens Namens erbfeind widerumb dieses LXVJahrs abgewonnen und erobert.” Andere Newe Zeytungen: Eines Ritterlichen Kampffs und Turniers zweyer Helden als enem Türckischen Hauptmann und einer Ungarischen jüngen Kriegsman die ires Glaubens halben und Leib und Leben auff öffentlichem platz getritten.

37 Wertheimer 1875.47., 72., 75.; Tayyib 1966.58.

38 Bizarus 1573.; Gausz 2015. 187-198.; Ulloa 1578. Beschreibung des Letsten Ungarischen Zugs oder Kriegs so im Jahr MDLXV und MDLXV1 der allerdurchleugtist... Fürst und Herr, Maximilian der Ander Römischer Keyser... gefuhret... Getruckt zu Basel.... Anno MDLXXVIIL

39 Pálffy 2004.387-401.; Kelenik 2005.969-1009.

40 „Warhafftige beschreibung der Porto von Malta, mit allen iren besaingen, sampt der belaegerung des Erbfeinds dess Türcken, wie es in diser Figur verzeichnet, und nach Ordnung dess Alphabeths

214