Bujdosné Pap Györgyi et al.: Mozgó frontvonalak. Háború és diplomácia a várháborúk időszakában 1552-1568 - Studia Agriensia 35. (Eger, 2017)
Bitskey István: Pázmány Péter a várháborúkról
nokát mutatja fel, arra itt nem tér ki, hogy fejdelemként, politikusként megbízhatatlan, kiszámíthatatlan, kapkodó egyéniség volt. Előadása szerint ugyanis „ha Isten a Felséges Báthori Sigmondot Szinán basa ellen mint Dávidot Góliát ellen nem támasztya vala, készen vala romlotMagyarországnak utolsó veszedelme [...]BáthoriSigmondeléb a Tömösvári basát megvereté Borbély György által a Vas-kapunál: azután Szinán eleibe személyében méné, sok törököt veszte, Dunán által kergeté Szinánt, Havas-alföldét megszakadttá, Szinántgyalázatos búsulásokkal e Világból kivégezi, egyszóval megmutató, hogy nem oly szörnyű a Török amint írják, és az egész Keresztyénségnek szívet ada. Mely cselekedetéért a mi Nemzetségünk, sőt az egész Keresztyénség, örök hálaadással tartozik neki”.'1 A katolikus ikonteremtés pregnáns példája ez a beállítás, amely Zsigmondról csak az elismerésre méltó motívumokat sorakoztatja fel, nyilvánvaló volt, hogy az egyébként inkább csak lélektani és propagandisztikus szempontból fontos havasalföldi győzelmét helyezve a középpontba. Tehetséges hadvezéreinek (Borbély György, Bocskai István és mások) sikereit is az ő vezérlésének tulajdonítja Pázmány. Ez a méltatás abba a kontextusba illeszkedik, amely a Szentszék részéről Zsigmond fejedelemben vélte megtalálni az Erdély rekatolizálása és a török balkáni visszaszorítása érdekében kulcspozícióba állítható politikust. Mind Claudio Aquaviva rendi generális, mind Carrillo páter levelezése valósággal ontotta az elismeréseket, gratulációkat a Szinán elleni győzelmek kapcsán.12 13 A Zsigmond-Maria Christierna házasság, majd az 1597-es reprezentatív prágai ünneplés, Zsigmondnak az Aranygyapjas rend tagjai közé emelése ugyancsak a heroizálást szolgálta, az ekkorra készült gratuláció az ideális keresztény uralkodó alakját láttatta benne, a retorika minden alakzatát felhasználta magasztalására.14 Az így konstruált Báthory Zsigmond-kép rögzült a katolikus történelemértelmezésben. A szentszéki várakozások - melyekről Alfonso Carrillo levelei és újabban Kruppa Tamás kutatásai részletesen tudósítanak15 - ugyan valóra nem váltak, a havasalföldi győztes heroizálásának törekvését, a katolikus törökverő hadvezérek galériájába iktatását azonban a jelek szerint a későbbi politikai kudarcok nem akadályozták meg. Épp ellenkezőleg, a spanyol katolikus közvéleményben Zsigmond fejedelem a tökéletes keresztény fejedelem ideálképévé nemesült, a róla készült színjáték (El prodigoso Principe Transilvano) az iszlám hódítás ellen tanúsított heroizmusát emelte ki. A szakirodalom szerint a keresztes lovag ideálképét láttatta benne a spanyol szerző, ez pedig a formálódó spanyol nemzeti identitástudatnak tökéletesen megfelelt.16 12 Pázmány 2000.540. 13 Lukács 1987.158-171., 188., 190., 213. 14 Kruppa 1996.121-126. 15 Carrillo 1943. 123-138.; Kruppa 2009. 50-56.; Kruppa 2014. 346-355. A Báthory Zsigmond-historiográfia mértékadó áttekintését vö. Bagi 2008.113-125. 16 Cuerva 2016.582-584. 200
