Bujdosné Pap Györgyi et al.: Mozgó frontvonalak. Háború és diplomácia a várháborúk időszakában 1552-1568 - Studia Agriensia 35. (Eger, 2017)
Borbély Zoltán: A végvárrendszer kiépítésének társadalmi hatásai Felső-Magyarországon
Gáspár kezdte meg Alaghy János taníttatását Stöckel Lénárd bártfai iskolájában, ahol a lutheri tanok és a humanista műveltség alapjain kívül a hivatali pályáján igen eredményesen érvényesülő Révay I. Ferenc fiaival is megismerkedett.53 Ezt követően 1543. április 27-én beiratkozott a wittenbergi, majd két évvel később a paduai egyetemre, ahol ismét csak a Révay fiúkkal folytatta több éven keresztül a humanista műveltség elsajátítását. Közben féltestvére, Alaghy György is hasonló képzettséget szerezhetett és az 1550-es évek elején kancelláriai jegyzőként szolgált Bécsben.54 Az 1553. december 12-én megújított nemeslevelükben hosszasan sorolják a család tudományokban és művelésében szerzett érdemeit.55 Tanulmányútjáról visszatérve Alaghyjános is Bécsben tartózkodott néhány éven keresztül, míg 1555-ben haza nem tért Felső-Magyarországra, ahol Serédy György (az 1550-ben meghalt Gáspár testvérének) regéd vámagya lett. Nem sokkal később Serédy önként lemondott a várról Alaghy javára, ha az biztosítja a vár védelmét János Zsigmond támadásaival szemben. Serédy György 1557-ben meghalt, Regécet pedig testvére fiára, Serédy Gáspárra hagyta. Alaghyjános azonban nem adta át neki az örökséget, így per lett belőle, amelynek a végén az uralkodó, Serédy György magszakadására hivatkozva konfiskálta a birtokokat. A következő évben, feltehetően bécsi kapcsolatait kihasználva, mégis Alaghyjános válthatta meg Regécet 18 ezer forintért, máj d nem sokkal ezt követően megszerezte Tállyát és Abaújszántót, amivel Hegyalja harmadik legnagyobb birtokosa lett. Az 1560-as évek elejére tehát az Alaghy család regionális szinten a nagybirtokos elit elismert, ám csupán köznemesi rangú tagja lett. Noha Alaghyjános kiemelkedő műveltsége Oláh Miklós és humanista körének elismerését ugyan kivívta, ennek köszönhetően az országgyűlések személyes részvevői között találjuk, sőt I. Miksa koronázásán a királyi asztalnál felszolgáló magyar étekfogók között volt, mégsem sikerült az országos elitbe, vagyis az arisztokrácia soraiba emelkednie.56 Aktív szerepet játszott azonban az ország északkeleti részének hitvitáiban és nem csak a kortársai között megszokott döntőbírói szerepben, hanem maga szállt vitába képzett prédikátorokkal. 1564 nyarán a Magóchy Margit és Káthay Ferenc esküvőjére Egerbe érkező Melius Péterrel szemben védelmezte eredményesen a lutheri nézeteket, amely mellett az országrészben szinte egyedüliként, 1567-ben bekövetkezett haláláig kitartott. János halála után két féltestvére, György és Menyhért lettek János két gyermeké-53 Frankl 1873.; Pálffy 2009b. 1 -20. 54 Szabó A. 1984.214. 55 Az I. Ferdinand és Oláh Miklós által megújított nemeslevél szövegét teljes terjedelmében közli: Illésy 1902.152-156. 56 Szabó A. 1984.213.; Pálffy 2004.1066.; Országgyűlési részvételére lásd http://archivum.piar. hu/arisztokrata/ [letöltve: 2017.01.11.] 183
