Bujdosné Pap Györgyi et al.: Mozgó frontvonalak. Háború és diplomácia a várháborúk időszakában 1552-1568 - Studia Agriensia 35. (Eger, 2017)

Borbély Zoltán: A végvárrendszer kiépítésének társadalmi hatásai Felső-Magyarországon

nak mintáját adja, amit tudattalanul követ. Gyakorlatilag ez alakítja ki a társadalmi csoportok magatartásrendjét illetve objektív stratégiáit és ez jelenik meg az egyének érdekhez kötött tevékenységében. Vagyis egyfajta kollektív magatartásformának foghatjuk fel, ami segít egyrészt megérteni az egyéni cselekvések hátterét másrészt pedig megkülönböztetni az elkülönült társadalmi csoportokat. Ez utóbbi pontosabb meghatározására vezette be Bourdieu a mező fogalmát, ami alatt a társadalmi térnek egy sajátosan megszerveződött szegmensét érti, amelyen belül az egyének különböző erőforrások, ún. tőketípusok megszerzéséért versengenek. A négy tőketípusból a legalapvetőbb a gazdasági tőke, majd a felhasználható kapcsolathálókat jelentő társadalmi, a szocializáció és iskolai tanulmányok révén elsajátított tudást valamint a képességeket tartalmazó kulturális illetve az ezeket önálló presztízzsel felruházó szimbolikus tőke.9 Ugyan a többi tőkefajta alapvetően a gazdasági tőkére van utalva, de ennek ellenére mégsem ez számít a legfontabbnak, mert elviekben mindegyik konvertálható egymás között. Szintén közös jellemzőjük, hogy megszerzésükhöz időre van szükség, ami egy rendkívül fontos tényező a mezőn belüli versengésben. Ahogyan az is, hogy milyen összetételű tőkestruktúrát birtokol az adott egyén és hogyan tett rá szert, vagyis a felhalmozás hogyan és milyen régóta folyik. A tőkefajták több generációs akkumulációja folyamán, a felhalmozott tőkeállomány struktúrája és nagysága alapján a társadalom differenciálódik és a marxi értelmezéstől jóval öszszetettebb osztályok keletkeznek.10

Bourdieu elméleti fejtegetéseit a legtöbb esetben empirikus vizsgálatokkal támasztotta alá, ami nagyban megkönnyíti a gyakorlati alkalmazását mind a szociológiai, mind pedig a történeti kutatásokban. Elméletének eszköztárával lehetőség nyílik a makroszintű, kollektív identitás megrajzolásától, a társadalom kisebb csoportjainak, -mint amilyen az arisztokrácia, vagy a nemesség- mikrokozmoszának elemzésén keresztül a mikro szintű, individuális cselekvés és életstílus egységes szempontrendszerű kutatására Mindezt a francia, német és amerikai történészek már jó ideje felismerték és főként a 19-20. századi polgárság kutatásában évtizedek óta előszeretettel alkalmazzák is. A kora újkori társadalomtörténet-írásban valamivel később jelentkezett a hatása, de Petr Matá összegző monográfiája a cseh arisztokráciáról, vagy Karin MacHardy osztrák nemességre vonatkozó kutatásai már Bourdieu elméletének számos elemét is felhasználták.11A magyar történészek közül Pálfly Géza kezdte meg hasonló módszertan alapján azoknak a családoknak a szociológiai jellegű vizsgálatát, amelyek a 16-17. században kerültek be a főnemesség soraiba12

Az alábbiakban magam is a fent ismertetett szempontrendszer felhasználásával

9 Bourdieu 1983.156-177.

10 Bourdieu 2010.165-178.

11 Machardy 1981.; Machardy 1992.; Machardy 2003.; Mata 2004.

12 PÁLFFY 2002.; PÁLFFY 2009a.; PÁLFFY 2009b.; PÁLFFY 2009c.; PÁLFFY 2011a.