Bujdosné Pap Györgyi et al.: Mozgó frontvonalak. Háború és diplomácia a várháborúk időszakában 1552-1568 - Studia Agriensia 35. (Eger, 2017)
Borbély Zoltán: A végvárrendszer kiépítésének társadalmi hatásai Felső-Magyarországon
igyekszem a felső-magyarországi arisztokrácia 16. századi személyi megújulásának legfontosabb jellemzőit összegyűjteni. Vizsgálatom tehát a főnemesség egy kisebb, főként birtokaik földrajzi elhelyezkedése alapján elkülöníthető csoportját érinti. Ezt a csoportosítási elvet az indokolja, hogy Felső-Magyarországon a 17. századra egy sajátos gazdasági és politikai környezet alakult ki, amelynek megvannak a sajátos társadalmi aspektusai a főnemesség szintjén is. Elég csak a Rákóczi családra gondolni, amelynek a felemelkedése éppen a vizsgált időszakban figyelhető meg. A felső-magyarországi viszonyok azonban már a 16. század második felében is sajátságosnak tekinthetőek abból a szempontból, hogy a „régi” nagybirtokos arisztokrácia befolyásának átmentése a Mohács előtti időszakból lényegesen más hatalmi helyzetet teremtett a század közepére, mint az ország nyugati részein, ahol a főnemesség javát ekkor már szinte kivétel nélkül új, alacsony sorból, vagy mondjuk inkább, hogy a másodvonalból felkapaszkodott családok adták. A főnemességen belüli fentebb már említett rekrutáció a demográfiai véletlenek folytán az ország nyugati felében a mohácsi csatát követő néhány évtizedben igen látványosan zajlott le. Ekkor kerültek be a főnemesség soraiba a Nádasdy, Révay, Nyáry, Forgách, Dessewífy, Zay családok, csak, hogy a legjelentősebbeket említsem. Döntő mértékben ők töltötték be az 1570-es évekig az országos és udvari méltóságokat és ezek a családok részesültek legkorábban bárói rangemelésben.13 Pálffy Géza kutatásai rámutattak arra, hogy a bárói cím megszerzésében a 16. század derekán a katonai karriernek volt kiemelt jelentősége, amit idővel udvari, hivatali vagy politikai szolgálatokkal is kombináltak.14 Bécs szempontjából elsősorban a horvát-szlavón területek és a Nyugat-Dunántúl katonai védelmi rendszerének a megszervezése volt a legfontosabb, amely koncepció gyorsan találkozott a térség nagybirtokos famíliáinak érdekeivel, akik magánbirtokaik védelme érdekében bekapcsolódtak a határvédelem újonnan kialakított rendszerébe, vagy meghatározó szerepet játszottak a Szapolyai párttal szembeni hadjáratokban. A 16. század második felében bárói címet szerzett személyek mintegy 70%-a köszönhette katonai szolgálatoknak a rangemelését és csak jóval csekélyebb mértékben a jogtudó hivatali-értelmiségi karriernek, vagy politikai szolgálatnak. Minden esetben kiemelt jelentősége volt azonban a rokonságnak és családi kapcsolatoknak, amely a báróság anyagi fedezetét és presztízsét biztosított. A század végére pedig a bécsi udvarban eltöltött éveknek, amely nem csak neveltetésükre volt hatással, hanem a magyar nemesi ifjak kapcsolatrendszerét is megalapozta az osztrák, német és cseh arisztokrácia későbbi vezetővel, illetve a bécsi és prágai udvarokkal egyaránt15 Mindezekkel összefüggésben igen fontos szerepet játszott 13 Pálffy 2009a. 9-23. 14 Pálffy 2011 a. 168. 15 Pálffy2002.307-330. 172
