Bujdosné Pap Györgyi et al.: Mozgó frontvonalak. Háború és diplomácia a várháborúk időszakában 1552-1568 - Studia Agriensia 35. (Eger, 2017)
Borbély Zoltán: A végvárrendszer kiépítésének társadalmi hatásai Felső-Magyarországon
STUDIA AGRIENSIA 35. Borbély Zoltán A végvárrendszer kiépítésének társadalmi hatásai Felső-Magyarországon A kora újkori Magyar Királyság társadalomtörténetére irányuló kutatások az elmúlt két évtizedben igen jelentős eredményeket értek el, melyben az arisztokráciával kapcsolatos vizsgálatok kiemelt helyen állnak. Ennek ellenére nemzetközi összehasonlításban komoly lemaradással kell szembesülnünk még akkor is, ha csak az Osztrák Örökös Tartományok illetve a Cseh Korona országait, vagy a magyarral számos azonosságot mutató lengyelországi viszonyokat érintő kutatásokat vesszük figyelembe. Ez a lemaradás nem csak annak köszönhető, hogy a cseh vagy osztrák főnemességtől számbelileg is jóval nagyobb, illetve sokrétűbb magyar arisztokrácia vizsgálatát lényegesen rosszabb forrásadottságok nehezítik, hanem az is, hogy a magyar kutatások szempontrendszere csak az utóbbi évtizedben kezdett közeledni a nemzetközi vizsgálatok perspektíváihoz, amely az összehasonlítás alapkövetelménye. További hiányként róható fel, hogy a 16-17. századi főnemességre, mint társadalmi csoportra vonatkozóan csak a közelmúltban indultak szociográfiai jellegű kutatások, ami a csoport egészére jellemző tulajdonságok meghatározása segítségével a társadalmi struktúra és az egyéni cselekvések összefüggéseire valamint a mobilitás tényezőire hivatottak rámutatni.1 A főnemesség 16. századi személyi állományának változásával és mobilitásának kérdéseivel már Szekfű Gyula is foglalkozott és megpróbálta összegyűjteni a nemesség elitcsoportjába való bejutás lehetőségeit, a levont következtetései azonban esetpéldákon alapultak.2 Az említett szociográfiai megközelítés Péter Katalin közel három évtizede megjelent előadásában bukkant fel elsőként, melyben a barokk korszak magyar társadalmának keretei között az arisztokrácia, mint társadalmi csoport jellegét és változásának dinamikáját elemezte.3 Az 1458-1646 közötti, közel kétszáz év folyamán vette számba a magyar főnemesség összetételét és megállapította, hogy a főnemesi családok létszáma igen csekély változást mutat, amelyben az Erdélyi Fe-1 Itt elsősorban a Péter Katalin által vezetett „A magyar arisztokrácia családi kapcsolatrendszere a 16-17. században” című OTKA kutatócsoport munkájára gondolok, melyek eredményei online formába érhetőek el: http://archivum.piar.hu/arisztokrata/ [letöltve: 2017.01.10.] 2 Szekfű 1943.193. 3 Péter 1979.259-271. 169 i
