Bujdosó Pap Györgyi et al.: Várostromok és Közép-Európa Zrínyi Miklós (1620-1664) korában - Studia Agriensia 34. (Eger, 2017)
Kenyeres István: "Megtetszik innét, mely igaz mondás amaz: pecunia nervus belli." Hadi költségek Európában a 17. század első felében, különös tekintettel a Habsburg-birodalomra
re magasabban képzett hivatalnokok vettek részt, egyre nagyobb létszámmal. Az Udvari Kamara esetében aló. század közepétől a 17. század végéig az alkalmazottak száma meghétszereződött.21 A Magyar és a Szepesi Kamara esetében is megfigyelhető ilyen, igaz nem ennyire drasztikus emelkedés az alkalmazottak összlétszáma tekintetében22 6) Információk a katonai költségekről, az első „büdzsé”-tervezetek A fiskális államok tekintetében meghatározó volt, hogy az uralkodó és pénzügyigazgatási kormányzata megfelelő információkkal rendelkezzen az országa teherbíró- és adózóképességéről, bevételeiről, valamint a katonai költségekről. A vizsgált korszakban valódi büdzsék nem készültek, viszont fennmaradtak a hadi költségeket felmérő kivonatos jegyzékek, és időnként az ehhez szükséges bevételek felsorolása is megtalálható. A Habsburg Monarchia esetében főként a török elleni végvárrendszer finanszírozása kapcsán aló. század közepétől ismerünk számos „hadi költségvetést”.23 Az 1570-es évek közepétől már olyan tervezetek is fennmaradtak, amelyek nemcsak a hadi kiadásokat, hanem az azokra fordítható bevételeket is számba vették. Az 1570- es és az 1580-as évek közepéről pedig maradtak fenn három-három év bevételeit összegző és azokat ádagoló, így pontosabb képet nyújtó kimutatások a Magyar Királyság esetében, ami alapján feltételezhető, hogy a monarchia más országainak bevételeiről is készültek hasonló összeállítások.24 A 17. századból már kevesebb kimutatást ismerünk, de tudjuk, hogy készültek ilyenek. Ezt bizonyítja az ún. „Titkos utasítás egy újonnan kinevezett udvari kamarai tanácsos részére” címmel készített, „kézikönyv”, amelynek több példánya ismert, ezek alapján tudható, hogy az egyes hivatalok bevételeit az 1651-1653, ill. az 1672-1674. közötti időszakokból is feltüntették.25 E pénzügyi szemléletmódból véleményem szerint már tudatosan következhetett az első valódi büdzsék 18. század elején történő megjelenése.26 7) Adórendszer és adóztatás a Habsburg Monarchiában a 16-17. században A fiskális állam egyik jellemzője az adóztatás átalakulása, modernizációja, amelynek 21 Körbl 2009.109. 22 Fallenbüchl 2002.; A létszámadatokra lásd Ember 1946. 130.; Faelenbüchl 1967. 233.; Fallenbüchl 1968. 23 Thallóczy 1877.; Illésy 1897.; Merényi 1893. 24 Kenyeres 2003a. 111 -118.; Kenyeres 2003b. 92-100. 25 A„ütkos utasítás' mint „kamarai kézikönyv” kiadását lásd Körbl 2009.374-434. Körbl szerint a kézirat 1658-ban készült el, az általa publikált verzióban az egyes hivatalok bevételei 1651-1653 közötti időszakból származnak. Egy másik, Körbl által nem közölt és nem is említett példányban viszont a bevételi adatok 1672-1674. közöttiek, tehát a kézikönyv későbbi másolatait folyamatosan aktualizálták. Österreichisches Staatsarchiv (= ÖStA) Finanz- und Hofkammerarchiv (= HKA) Hoffinanz Ungam r. nr. l.Konv. 1538. fol. 52-155. 26 Büdzsének tekinthető dokumentum a Habsburg Monarchiában 1701-ben, majd 1710-től készült. Winkelbauer 2006.212.; Mensi 1890.78-112. 44
