Bujdosó Pap Györgyi et al.: Várostromok és Közép-Európa Zrínyi Miklós (1620-1664) korában - Studia Agriensia 34. (Eger, 2017)
Czigány István: A furcsa oszmánellenes háború, 1661. Tévhitek és valóság
ténészek.78 Perjés Géza szerint a tábornagy teljesítette a kapott feladatot, vagyis a Felső-Tisza vidékének elérését, de az elhibázott hadműveleti cél miatt bekövetkező kudarc a bécsi udvart terhelte.79 Hogy miért változtatták meg a haditervet, arra vonatkozóan több variáció is napvilágot látott. Kemény János kérése, vagy a békét szorgalmazó Porcia herceg állt a döntés mögött, esetleg egy Habsburg-oszmán diplomáciai alku állt a háttérben.80 A haditerv megváltoztatását I. Lipót a törökök gyors erdélyi betörésével és Felső-Magyarország veszélyeztetésével indokolta. Értesülései szerint az oszmánok pasát akarnak helyezni fejedelemségbe, ezt követően pedig a királyi országrészben Szatmár várát vennék ostrom alá. Mivel a török támadást a Komáromnál lévő hadsereg diverziója már nem tudja megakadályozni - szólt az uralkodói indoklás - ezért a tábornagy a sereg nagyobb részével vonuljon Felső-Magyarországra.81 Bár a császári hadvezetés eleve számolt a Kemény János elleni török támadással, de annak gyorsaságát és erejét alábecsülte. Kösze Ali szerdár pasa csapatai ugyanis már akkor Erdélyben voltak, amikor a császári sereg még csak gyülekezett a Duna partján. A bécsi udvar több csatornán keresztül július első napjaiban értesült a török hadmozdulatokról. Heister tábornagy Szinán, váradi pasa csapatainak Bánflyhunyad és Kolozsvár vidékére történt betöréséről adott hírt. Az erdélyi vezetés pedig az ellenséges hadmozdulatok miatt a kővári őrség megerősítését, Szamosüjvár és (Maros) Illye megszállását, és az ígért ezer gyalogos beküldését sürgette.82 Megérkezett Kemény János segélykérő levele is. A levél tartalmát nem ismerjük, de a svéd követ szerint a fejedelem 15.000 katonát kért és jelezte, hogy 60.000 török tört be Erdélybe.83 Franz Friedrich Vischer (Fischer) százados, a Temesvárról visszatérő császári követség tagja megerősítette a hírt az Erdélybe betört sereg nagyságáról. A július első napjaiban felvonult oszmán erők közül Iszmail budai pasa hódoltsági csapatai 10-12.000 főt, Ali pasa serege 20.000 húszezer harcost, köztük 7000 janicsár számlált. Hozzájuk még mintegy 30.000 tatár csatlakozott.84 A beszámolóból az is kiderült, hogy Ali pasa arra is parancsot kapott, hogy a Porta által a vazallus Erdélyhez tartozónak tekintett Szabolcs és Szatmár vármegyék adóját hajtsák be. Kemény János tudva, hogy esélye sincs komolyabb ellenállásra, csapataival Felső-Magyarország felé hátrált és július végére kiszorult fejedelemségéből. Közben mintegy 200 császári katona érkezett Szamosújvárra és 100 fős erősítés Kővár78 B. Szabó 2011.930-931. 79 Perjés 1961.509-512. 80 Perjés 1965.302-303.; R.VArkonyi2010.291. 81 I. Lipót parancsa Montecuccolinak, 1661. július 12. ÖStA KA AFA 1661 -7-6. 82 Heister az Udvari Haditanácsnak, 1661. június 25. ÖStA KA Prot Exp Juli. fol.318v-319. 83 Kemény János levele 1661. június 29. ÖStA KA Prot Regjuni föl. 285v; Heckenast 1983.217. 84 Franz Friedrich Vischer jelentése Wien, 1661. július 27. ÖStA KA AFA 1661-7-14a. 23
