Bujdosó Pap Györgyi et al.: Várostromok és Közép-Európa Zrínyi Miklós (1620-1664) korában - Studia Agriensia 34. (Eger, 2017)
Czigány István: A furcsa oszmánellenes háború, 1661. Tévhitek és valóság
ra.85 Az erdélyi fejedelmet üldöző török-tatár hadak július utolsó hetében már szatmári falvakat égettek és raboltak. Megtámadták Kálló, valamint Szatmár városát és a várakhoz szögezték a császári és magyar katonaságot.86 Az ok a megfelelő létszámú könnyűlovas sereg hiányában keresendő, amely szembe tudott volna szállni a villámgyors tatár portyázókkal. Wesselényi Ferenc nádor és homonnai Drugeth György felső-magyarországi főkapitány még háromezer lovast sem tudott csatasorba állítani. Lippay György főkancellár általános nemesi inszurrekció meghirdetésére tett javaslatot, de a király csak részleges felkelést rendelt el. Az előző évhez hasonlóan most sem gyűlt össze megfelelő létszámú nemesi felkelő Felső-Magyarországon. Tartva a török portyázóktól és a fosztogató zsoldosoktól, inkább saját lakóhelyük védelmét szervezték meg. Kassa városa most sem fogadott be császári katonaságot, így az őrség megerősítésére szánt 300 muskétást a nádornak vissza kellet küldenie egységeihez. Wesselényi a megyékkel végül abban állapodott meg, hogy saját költségükön 1500 lovast fogadnak fel.87 A Felső-Magyarországon állomásozó 9-10.000 főre becsülhető császári katonaság, amelyből 1200 ember az erdélyi várakban állomásozott, legfeljebb a fontosabb erődítmények védelmére volt elegendő.88 Montecuccoli még június közepén Alberti Tasso alezredes vezetésével már útnak indított 1300 gyalogost, de ez csak a veszteségeket pótolta. A csapatokat ugyanis járvány tizedelte. Heister jelentése szerint a parancsnoksága alatt lévő alakulatoknál nyolcszáz beteg katona volt.89 A hadjárat tervének megváltoztatása mellett tehát súlyos érvek szóltak. Nyilvánvaló volt, hogy Kemény János kiszorul Erdélyből és nagy volt a veszélye, hogy a török fősereg benyomul Felső-Magyarországra. A Tikos Tanácsban az Udvari Haditanáccsal, az Udvari Kamarával és a Magyar Tanáccsal folytatott konzultációk után döntöttek a hadjárat irányának megváltoztatásáról. Montecuccoli tábornagynak a hadműveleti irány megváltoztatása miatti nehézségekben igaza volt. Valószínűleg a döntéshozók közül is sokan tudták ezt, de Kemény Jánost ekkor most már nem lehetett egy Esztergom, vagy Buda elleni hadművelettel tehermentesíteni, hanem katonai erővel kellett bevinni Erdélybe. Nyilvánvalóan az is felmerült a politikai vezetésben, hogy a két vár valamelyikének formális ostroma hadüzenetet és Felső-Magyarország megtámadását vonná maga után. Montecuccoli serege a német birodalmi alakulatok csatlakozását követően mint-85 Heister levele az Udvari Haditanácsnak, 1661. július 13. ÖStAKAProtExp 1661.Augustfol373. 86 Kökényesdi György Wesselényi Ferencnek. 1661.Juli27. MNLOLE 199 AFWII./62/2. föl 2-3. 87 ÖStA KA Prot Reg 1661. September, fol 414, fol. 418. 88 Egy 1661 májusában keletkezett létszámkimutatás szerint Felső-Magyarországon 6838 császári gyalogos állomásozott. MNL OL E 254 Szepesi Kamara regisztratúrája - Repraesentationes, informationes et instantiae E254-1661 július-Nr 2. 89 ÖStA KA Prot Reg 1661. August, fol 389v. 24
