Bujdosó Pap Györgyi et al.: Várostromok és Közép-Európa Zrínyi Miklós (1620-1664) korában - Studia Agriensia 34. (Eger, 2017)

Kalmár János: Raimondo Montecuccoli Magyaarországgal kapcsolatos politikai nézetei

STUDIA AGRIENSIA 34.

Kalmár János Raimondo Montecuccoli Magyarországgal kapcsolatos politikai nézetei

Történetírásunk Raimondo Montecuccolinak többnyire csak a hadtudományi írásait tartja számon/ jóllehet ő viszonylag nagy terjedelmet és magvas tartalmat szentelt hazánknak, politikai nézetei papírra vetése során is. Ezekre figyelt fel, közel negyedszázada megjelent munkájában Fabio Martelli olasz történész.1 2 Az abban foglaltak lényegét újabban a Marsili-kutató Raífaella Gherardival közösen jegyzett kötetében foglalta össze.3 4 Talán ez utóbbi könyv is egyik ihletője lehetett a Hausner Gábor, a költő Zrínyi Miklós hadművészetének szakértője és a szintén Zrínyi-kutatóként induló, majd főként Marsili-specialistává váló Nagy Levente által közösen jegyzett, Montecuccoli és a magyarok című, a Hadtörténelmi Közleményekben 2011- ben megjelent hosszabb tanulmánynak, amelynek megírásához a szerzők külföldi levéltárakban őrzött, kiadatlan forrásanyagra is támaszkodtak. Alapos, adatgazdag dolgozatuk azonban éppen a császári generális Magyarországra vonatkozó politikai nézeteinek szentel viszonylag kevés figyelmet. Ez bátorított arra, hogy valamivel bővebben írjak ezekről, azt remélve, hogy módot adnak bizonyos következtetések levonására is.

Montecuccolinak először 1812-ben/ majd 1821-ben, Torinóban kiadott, L’Ungheria nell’anno 1611 (azaz Magyarország 1611-ben) című munkája (amelynek címében, akkor még tévesen, az 1673-as évszám szerepelt5 6) foglalkozik a legbővebben a magyarországi helyzettel/ E mű bizonyos vonatkozásaira Raffaella Gherardi is kitért 1980-ban megjelent, több vonatkozásban úttörő munkájában, legutóbb pedig futólag mutatta be magyarul F. Molnár Mónika.7 Mivel azonban, tudomásunk szerint e munka egyelőre nem keltette fel a kutatók alaposabb, elem1 Újraközlésüket lásd Perjés 1999.149-188., 308-31S. és 189-205., 315-317.

2 Martelli 1990.

3 Gherardi-Martelli 2009.

4 F.MolnAr2016. 24.

5 L'Ungheria l'anno MDCLXXIII Grassi 1821. vol. II, 219-265. lásd F. Molnár 2016.40.

6 Nagy-Hausner 2011. tanulmány, amely A szentgotthárdi csata 2015. kötetben újra megjelent (141-186.). Montecuccolinak ebből az írásából Veltzé 1900. kiadása alapján (423—472.) egyébként előzőleg már ismertetett részleteket magyarul Jászay 1996.236-240.

7 Gherardi 1980.253-262. ill. F. Molnár 2016.40-41.

163