Bujdosó Pap Györgyi et al.: Várostromok és Közép-Európa Zrínyi Miklós (1620-1664) korában - Studia Agriensia 34. (Eger, 2017)
Sudár Balázs: Török hadak Magyarországon, 1663-1664
is, összesen tehát körülbelül 10.000 embert dobtak át a törökök a túlsó partra.67 Ezt a török seregrészt sikerült megvernie a keresztény hadaknak augusztus 1 -jén, amelyet a táborból a Rába áradása miatt már nem tudtak támogatni; a nagyvezír egyébként is másnapra tervezte az ütközetet. A török veszteségek nagyon komolyak voltak, az átkelt török sereg vezérkarának java része odaveszett: elesett a seregrész vezetője (szeraszker), Iszmáil pasa, Musztafa janicsáraga és Zülfikár, az udvari lovasság agája is. Fontos azonban látnunk, hogy a keresztény sereg nem a nagyvezír hadát, hanem annak csak kisebb, a Rábán átkelt részét győzte le, a sereg nagyobb része érintetlenül állt a jobb parton. A hadműveletek folytatásának azonban gátat szabott a mindkét sereget sújtó élelmiszerhiány, valószínűleg többek között ennek tudható be a fegyverszünet gyors megkötése is (Vasvár, augusztus 10.).68 A veszteségek okán a Rába-menti táborban FáZil Ahmed számos kinevezést érvényesített: Boszniai pasává a korábbi ruméliai beglerbéget, Kara Musztafát nevezte ki. Az ő helyét a ruméliai jobb szárny alajbégje, Pehliván Mehmed aga vette át, janicsáragává a hajdani nagyvezír, Szijávus pasa helyettese lépett elő, Kösze Ali helyettese, Haszan aga pedig az udvari lovasság parancsnoka lett.69 Minthogy időközben Érsekújvár térségéből is nyugtalanító hírek érkeztek - de Souches ekkortájt vette be Párkányt, majd vonult a tartományi központ alá -, továbbá az élelmiszerbázis is Esztergomban volt, a nagyvezír a lehető leggyorsabb visszavonulás mellett döntött: a Bakonyon keresztül Fehérvárra, majd Esztergomba ment (augusztus 27.).70 Időközben a törökök a lerombolt hidat kijavították, s augusztus 13-ra jelentős erőket telepítettek a folyó bal partjára is. Okkal voltak óvatosak: augusztus 18-19-én Heister generális gyújtóhajókkal újabb támadást intézett az átkelő ellen.71 Az akcióval minden bizonnyal a közeledő nagyvezír átkelését, s így Érsekújvár megsegítését kívánta megakadályozni, azonban ezúttal nem járt sikerrel. Ezek után a tartományi központ körüli blokádot vonta szorosabbra, megakadályozta az élelmiszerszálk'tásokat, a törökök számára fuvarozó parasztokat látványosan felakasztatta. Mindennek ellenére augusztus 27-én komoly, 3000 fős, 500 szekérnyi élelmiszerrel ellátott erősítés jutott be Újvárba Párkány felől.72 A nagyvezír és serege augusztus utolsó napjaiban ért Esztergomba, ahová megérkezett a szilisztrai Hadzsi (Hüszejn) pasa és a marasi Kambur Musztafa is, akik Eszékről hozták a hadianyagot. A török sereg 5-6-án kelhetett át a Duna bal partjára, ahol újabb pihenő, majd lassú felvonulás következett A nagyvezír érkezésénekhírére azonban Heister 67 Szilahdár 1928.362-363. 68 A csata menetére: Perjés 1981. 69 Szilahdár 1928.365. 70 A visszavonulásra: Végh 2003. Érsekújvárra: Rónai Horváth 1894b. 585. 71 Rónai Horváth 1894b. 583,585. 72 Rónai Horváth 1894b. 586. 107
