Bujdosó Pap Györgyi et al.: Várostromok és Közép-Európa Zrínyi Miklós (1620-1664) korában - Studia Agriensia 34. (Eger, 2017)

Sudár Balázs: Török hadak Magyarországon, 1663-1664

rif Ibrahim pasa Avlonjából és Buhurli begogli Mehmed pasa Ohridból a frissen toborzott albán puskás gyalogosokkal.55 Mndez annyit jelentett, hogy a hadakozás súlypontja a Dél-Dunántúlra került.

Mindeközben északon rosszabbodott a hadihelyzet a törökök számára: de Souches - feltehetőleg kihasználva a váradi (és talán az egri) pasa hazarendelését - újra megtámadta Lévát (június 9.), amit 14-én át is adtak neki a védők. Az ostrom hírére a nagyvezír az egrieket és a váradiakat ismét táborba szólította, a kockázat csökkentésére pedig Hiszim Mehmed temesvári/jenői pasát Várad védelmére rendelte. Mire a parancsok megérkeztek a címzettekhez, Léva elesett, de a török hadak ismét összegyűltek Érsekújvárnál. Talán ennek kockázatát látva - okulva a zsarnócai esetből - a császári hadvezetés visszarendelte de Souches-t a Vág mögé. A törökök tehát újabb veszteségeket könyvelhettek el, de igazán komoly vereség nem érte őket, a helyzet ismét rendeződni látszott.

A török hadvezetés 1664-ben is számított a vazallusok segélyhadaira A tatárok a térségben teleltek, így ők kezdettől részt vettek a hadműveletekben. A román vajdákat és Apafit is hadba hívták. Az erdélyi fejedelem - bár összegyűjtötte csapatait - a királysági erők támadására hivatkozva nem hagyta el Erdélyt, s ezt júliusban a nagyvezír is helyben hagyta56 A két román vajda azonban táborba szállt, és a jelek szerint egyenesen az északi hadszíntérre vezényelték őket, de nem Erdélyen, hanem Havasalföldön keresztül. Április végén még biztosan nem indultak útnak, május 30-án viszont már partiumi átvonulásukról tudósítanak: állítólag viszonylag kevesen voltak, és egy 500 fős tatár kontingens is csatlakozott hozzájuk. Júliusban bizonyosan az újvári táborban voltak.57

Mindeközben délen folyt Zrínyi-Újvár ostroma, amelyet egy hirtelen rohammal a törökök június 30-án bevettek, komoly veszteségeket okozva a keresztényeknek. (Az ostrom során azonban elesett a damaszkuszi pasa, Kibleli Musztafa. Helyét Szálih janicsáraga vette át.)58 A Murán azonban továbbra sem tudtak átjutni, a keresztény sereget nem tudták csatára kényszeríteni, amely lassan visszavonult nyugat felé. Fázil Ahmed újra választás elé került: próbálkozzon-e tovább a keresztény erők megsemmisítésével, vagy vonuljon északra, eredeti tervei szerint? Közel két hétig mintha nem tudott volna dönteni. Első lépésben leromboltatta Zrínyi-Újvárat, majd

55 Sudár 2015.138.

56 Apafi naplója jól tükrözi a törökökkel való intenzív kapcsolattartást. Csapatait ugyanakkor csak Kecéig (Maroskece) vezette, és onnan nem mozdult. Apafi 1900. 88-89. Ennek egyik oka a szatmári Habsburg katonaság erdélyi beütése volt, amelynek során Kolozsvárig és Marosvásárhelyig portyáztak. Az erre való hivatkozást a nagyvezír is elfogadta, s a fejedelmet végül Erdély megvédésére utasította. EOE 13, 55-62. A hadba híváshoz lásd Kücsük Mehmed váradi pasa levelét: EOE 13,319-320. Apafit Nyitra ostroma miatt mozgósítja a nagyvezír. levele: Bethlen 1993.209-210. május 8. előtt.

57 Bagó 2006.154-155.; TML III, 182,203.

58 Sudár2015. 140.

104