Bujdosó Pap Györgyi et al.: Várostromok és Közép-Európa Zrínyi Miklós (1620-1664) korában - Studia Agriensia 34. (Eger, 2017)
Sudár Balázs: Török hadak Magyarországon, 1663-1664
elszállították ingóságaikat valamint a polgári lakosságot. Az időközben megérkező török csapatok Léva alatt termettek,45 mire de Souches a bányavárosok felé hátrált a Garam völgyében. Amikor beért a hegyek közé, Zsarnócánál kísérelte meg az ellenállást (május 16.), sikerrel. A törökök némi kísérletezés után visszafordultak, és inkább a környéket fosztották ki. Elsődleges céljukat elérték: Lévát felmentették, az ostromlókat messzire űzték északra. Másrészt a keresztény hadsereg tulajdonképpen épségben, veszteségek nélkül tudott a hadszíntérről távozni.46 Az északi hadműveletekhez képest két hét késéssel megindult a déli támadás is: Zrínyi, Strozzi és Hohenlohe csapatai április 30-tól ostromolták Kanizsát. A főkapitány évek hosszú munkájával készítette elő az ostromot, s igyekezett minél jobban elszigetelni a török tartományi központot hátországától és ellátási területétől. Erre szolgált többek között Zrínyi-Újvár felépítése is, amely Kiskomárommal szinte harapófogóba szorította Kanizsát47 A téli hadjárat a Dráva-menti várak kikapcsolásával még nehezebb helyzetbe hozta az erődöt, 1664 tavaszán teljesen logikus lépésként következett tehát maga az ostrom. Most mutatkozott meg a haszna az eszéki híd felperzselésének is: az átjáró újjáépítésének szükségessége ugyan nem késleltette a nagyvezírt eredeti terveinek megvalósításában, ugyanakkor mégiscsak korlátozta cselekvési lehetőségeit Nem tudott ugyanis korábban elindulni, hogy megfelelően reagálhasson a keresztény akciókra. Nem csoda, hogy egyre idegesebben ösztökélte a hídépítőket.48 A török hadjárat végül is az eredeti terveknek megfelelően indult meg május 6-án a Zimonyi mezőről, s a csapatok a hónap közepén értek Eszékre. (Azonban még koránt sem érkezett meg minden seregrész: Kara Musztafa ruméliai pasa például sokat késett, amiért sorban kapta a fenyegetéseket.)49A nagyvezírnek itt kellett meghoznia első komoly döntését, ráadásul nem saját elképzelései alapján, hanem kényszerhelyzetben: a szituációt a keresztények alakították ki.50 Mire ugyanis a nagyvezír Eszékre ért, Kanizsa már két hete ostrom alatt állt, védője - Jakováli Haszan pasa, a Köprülü-tábor régi, megbízható embere - pedig már több segélykérő üzenetet is küldött. Kanizsa esetleges elveszítése óriási presztízsveszteséggel járt volna, ráadásul a nagyvezír hadműveleteinek a hátországát is veszélyeztethette. Védelméről a jelek szerint a beglerbég, Jakováli Haszan pasa gondoskodott, a térségben telelő biro45 A keresztény források Kücsiik Mehmed szerepét emelik ki (és tévesen haláláról tudósítanak), a muszlim források szerint viszont Szári Hüszejn volt a török sereg vezetője. Források hiányában a kérdés nem dönthető el egyértelműen. 46 A zsarnócai eseményekről lásd Sudár 2016. 47 Kelenik2012. 48 Fekete 1993.263-64., 266-267. 49 Április 7-16 között Fekete 1993.270., Április 17-26. között Fekete 1993. 275., május 7-16. között Fekete 1993.280, május 17-25. között Fekete 1993.281. 50 Fázil Ahmed dilemmáinak elemzése: Sudár 2016c. 102
