Bujdosó Pap Györgyi et al.: Várostromok és Közép-Európa Zrínyi Miklós (1620-1664) korában - Studia Agriensia 34. (Eger, 2017)
Sudár Balázs: Török hadak Magyarországon, 1663-1664
a szárnyakat a helyi erők védelmére kívánták bízni: Iszmail Boszniát, Jentür Haszan Kanizsát, Szári Hüszejn budai pasa Újvárat, Halíl Egert, Kücsük Mehmed Váradot, Dzserrah Kászim Temesvárt, Hadzsi Musztafa pedig Fehérvárt őrizte volna. Ezt a képet zavarta össze a keresztény erők megmozdulása, amellyel átvették a kezdeményezést, s a nagyvezírt folyamatosan lépéshátrányba kényszerítették. Az 1663-as év mérlege keresztény szemszögből nagyon szomorú volt: elesett Újvár, Nyitra, Léva és a nógrádi-gömöri várak, a hódoltatás határa a Vágig tolódott ki, északon pedig elérték a Kárpátok vonulatait. Ezzel nagyon nehézzé vált a felső-magyarországi megyékkel való kapcsolattartás, amelyek így a leszakadás szélére kerültek. (Tulajdonképpen Újvár bevétele alapozta meg ténylegesen az Orta Madzsar fejedelemség létrejöttét.) Ráadásul Újvár után nyugat felé komoly erősség nem állt az oszmán hadak útjában, Pozsony valószínűleg nem jelentett volna számukra nagyobb problémát, s így nyitva állhatott volna az út Bécsig. A bécsi haditanács a megelőző csapások mellett döntött, ráadásul több fronton.43 A rendelkezésre álló erőket három részre bontották: az északi, alsó-magyarországi szárnyat de Souches báró vezette, a délit (Dél-Dunántúl) Zrínyi, Hohenlohe és Strozzi igazgatta, míg Montecuccoli a központi erőkkel Ovárnál állt, hogy elreteszelje a Bécs felé vezető utat. Bár a döntéshozók most sem dolgoztak túlságosan gyorsan, a támadásokkal még így is sikerült megelőzni és meglepni a törököket. Először de Souches támadott: a budai pasa vezetésével, komoly erőkkel védett Érsekújvárt elkerülte, s Nyitrát vette ostrom alá április 15-én. A várat viszonylag jelentős őrség vigyázta, és joggal számíthattak segítségre is, ezért kitartottak. Szári Hüszejn valóban meg is kísérelt egy felmentő akciót, de ez nem járt sikerrel: a pasának óvatosnak kellett lennie, nem kockáztathatta Érsekújvár védelmét. A még Zimonynál táborozó Fázil Ahmed nagyvezír azonban rögtön mozgósított, a környék teljes helyi haderejét az Újvárat védő budai pasa, Szári Hüszejn mellé rendelte: Kücsük Mehmed váradi pasát, Halíl egri pasát, Kászim temesvári pasát és Hadzsi Musztafa fehérvári pasát is. Mire azonban ők - már aki beérkezett44 - a hadműveleti területre értek, Nyitra élelmiszerhiánnyal küszködő őrsége feladta a várat (május 3.). A győztes de Souches azonnal továbblépett, és megtámadta Lévát, amelyet Csatrapatra Ali pasa védett, s amelyből a törökök néhány nappal korábban már 43 B. Szabó 2011. 44 Hogy pontosan mely erők érkeztek be, nem tudjuk pontosan. Számos forrás tanúsága szerint Kücsük Mehmed váradi pasa jelen volt Zsamócánál, Kászim temesvári pasa május közepén is indulási parancsot kapott, tehát ő addig aligha lehetett jelen Fekete 1993. 279. Ugyanekkor Hadzsi Musztafa fehérvári müteszarrifot a palotai vár javítási munkálatainak gondos és gyors elvégzésére intik, így ő sem valószínű, hogy befutott volna Szári Hüszejn táborába Fekete 1993. 281. Hogy Halíl egri pasa megjelent-e, nem tudjuk. Ha igen, akkor a hadművelet után mindenképpen gyorsan haza kellett vonulnia, hiszen hamarosan újra bevonulási parancsot kaptak. Fekete 1993.285. 101
