Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 2. A Dobó István Vármúzeumban 2016. február 4-5-én megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 33. (Eger, 2017)
Kárpáti János: A Dobó-bástya elpusztulásának valódi okai
ÖRÖKSÉGÜNK VÉDELME ÉS JÖVŐJE 2. objektumnak, tehát meddig mehetünk el a kiegészítésekkel, hiszen ha túlzásba esünk, időzavart okozhatunk, hitelességünk megkérdőjeleződik, mértéktelenségünk ellentmondásba keveredik a sok háborút megélt, időről időre váltakozó, mára jól ismert, végül romossá vált állapottal. Nem lehet a leegyszerűsítés hibájába sem esni azért, mert nem látványosak a térdig érő romok, és véget kell vetni a romszerű helyreállításoknak, ugyanis ezzel a tudománytalan, történelmietlen megoldások csapdája záródhat ránk. Felvethető, ezen nézetek mentén az is, bontsuk el az öszszes laktanyaépületet, hiszen alatta húzódnak az igazi alapfalak, melyek egykor, nem is oly rég épületek voltak. A Raport-plan 1774-1777 közötti állapottérképek mellékleteként, a még akkor álló épületek metszetei valós méreteket adnak ahhoz, hogy elméletben helyreállítsuk őket. Ha a gyakorlatban is megtennénk, a Dobó-bástyához hasonló műobjektumok egész sorát hoznánk létre. Ráadásul a laktanyaépületek szintén védettek, ha átgondoljuk, mikor, miért is emelték őket, egy adott, szükségszerű történelmi helyzetben. Ez is épp úgy szerves része a magyar történelem és benne az egri vár történelmi idővonalának, mint a többi. Ha szétnézünk hazánk területén, és az új, országos műemlékjegyzék alapján tájékozódunk védett emlékeink között, azonnal szembesülünk azzal, hogy számos jeles emlék csak romos állapotban, ásatás során került felszínre. A legnagyobb jóindulattal sem építhetők újra, nincs meg a gondolat tudományos alapja, ráadásul történelemhamisítás is volna, hiszen ha elpusztult, akkor az egy történelmi tény. Töprengésre késztethet az is, hogy már 1702 óta, pusztán a nyugati fele van meg a várnak, mi lehet, mi legyen a keleti, az osztrákok által tudatosan elpusztított keleti várrész sorsa? 1552- ben ez a várrész is szerves része volt az objektumnak, jelentős személyek és események köthetők a Bebek-„bástyák” valójában tornyok, és az O-kapu védelméhez. Ma szemünk láttára egy kistelkekből álló, új városrész épül ki a területen, mivel az építési tilalmat helyi kezdeményezésre, több mint 20 éve feloldották. Ezek bizony mélyen elgondolkodtató kérdések, melyek megválaszolása épp olyan nagy körültekintést igényel, ahogyan a romként megörökölt belső vár rekonstrukciója is. Miközben a belső várban a felszín közeli falmaradványok a faggyal, az erózióval szemben egyelőre védtelenek, ugyanakkor a föld alatti térségekben ismeretlen állapotok uralkodnak, el kell gondolkodnunk azon, mi a helyes sorrend, mit kell kutatni, konzerválni és levédeni. A turista azzal a reménnyel érkezik, hogy a föld alatti világból a fejlesztéseket követően még többet fog látni. Tudjuk, hogy a nyolcvanas években a föld alatti védelmi rendszer világításának korszerűsítése nagy eredmény volt, majd a műemlékes helyreállítás leállása óta eltelt 30 évben, a karbantartás folyamatosságának hiánya, csakúgy, mint a vár falai rendszeres javításának elmaradása „tarthatatlan állapotot” idézett elő. A turisztikai projekt 2. ütemében mindezen karbantartások pótlását első hely illeti, illette meg. Ha a még kutatásra váró, föld alatti térségek további feltárásra, majd kijavításra kerülnének, markáns turisztikai vonzerőt képviselhetnének, pl. nagy kihívás lehet a következő kutatónemzedék számára a Balogh János által leírt, de még újra fel nem fedezett, föld alatti folyosók felderítése. Az északi várfal alatt általunk, az 1980-es években részben feltárt, föld alatti térségek kutatása jelenthetné az első igazi lépést a körzetében fekvő objektumok helyreállíthatóságára. Javaslatok az egri vár kutatása és helyreállítása komplexebb kezelésére Az eddig leírtakat összegezve, tételmondatom: nyomatékosan vegyük figyelembe a két időt, a felszíni és a föld alatti időt, mert mindkettő ketyeg! Az egri geológiai problémákról már Kieb Béla többször hivatkozott művéből22 kiolvashatjuk a figyelmeztető jeleket, de több mint 10 éve annak, hogy 2003-ban napvilágot látott Hajnal Géza nagy tanulsággal szolgáló, a budai várhegy hidrogeológiájáról szóló összegzése is.23 Jómagam ugyancsak évek óta igyekszem rámutatni az egri várban azokra a veszélyeztetett helyekre, melyek a vár egész állapotát befolyásolják,24 a geológiai problémákra, melyekre azóta sem sok érdeklődés vetül.25 Arra a kérdésre, miért volt ennyi várfalomlás, vizsgálataink alapján a válasz egyértelmű: mindennek a természet az oka, a lyukacsos kőzet és a víz. A másik romboló tényező pedig maga az ember. Mert a középkori várfalak többségükben a 13— 15. századokig a forrásvízi mésztufa peremére épültek, ezért nincsenek annyira veszélyben, mint a 16. század közepétől a század végéig létesült, később épült várfalak és bástyák, amelyek a mésztufa szírt pereme köré épültek, vagyis közre, körbefogták azt. Az egri vár püspöki palotája ma látszólag rendben van, alatta azonban eddig ismeretlen föld alatti térségek húzódnak, melyek természetéről semmit sem tudunk, tehát nem mondhatjuk, hogy e tekintetben nyugodtak lehetünk, hiszen keleti fele már egy alkalommal, 1694-ben leomlott. Mi a biztosíték arra, hogy a folyamat nem folytatódik? Újabban repedések mutatkoznak a palota keleti végénél. A sajátos természeti összetevők, a még sok ismeretlent rejtő föld alatti világ, s évszázadokon át az ember tudatos, de gyakran tudatlan munkája, kihagyott vagy fel nem ismert lehetőségei együttesen nyújtják a Dobó-bástya pusztulásának tanulságát. Mindezen tényezők ismeretében kell a jövő kutatásait és helyreállításait megtervezni. Csőlátás, ha az adott vár folyamatos állapotromlási tényezőinek, belső mozgatórúgóinak, törvényszerűségeinek felkutatása, a megelőzés módszereinek kidolgozása háttérbe szorul. A legveszélyesebb, „legbetegebb”várrészek mai állapota. A folyamatos természetes vizesedés a belső vár középső területén Az emberi tényező közreműködésével, a nagy mennyiségű hűtővízzel történő talajfúrások nyomán 1976-ban váratlanul nagy 22 Kleb 1978. 23 Hajnal 2003. 24 Kárpáti 2004. 143-164. 25 Kárpáti 2010.188 192. 58
