Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 2. A Dobó István Vármúzeumban 2016. február 4-5-én megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 33. (Eger, 2017)
Fodor László: Az egri külső vár területének kutatása az 1980-as évek végén
FODOR LÁSZLÓ Húsvétkor a szertartásköny konkrétan említést tesz az oda irányuló körmenetről, valamint a körmenet állomáshelyeiről.6 A vár kettéosztása és annak háttere röviden A török elleni felkészülés első jelentősebb időszaka Perényi Péter (1540) idejére esett. Várnagya - Varkoch Tamás - általi korszerűsítések eredményeként valósulhatott meg a vár tulajdonképpeni fontos stratégiai kettéosztása. Ismert, hogy ez az időpont 1542-ben veszi kezdetét, és nagy erők bevonásával 6 Kandra 1905. ORDINARIUS X-XXXV 7 Pataki 1933.72.Détshv-Kozák 1972. 156,158., Sugár 2002.54, Fodor 2002.397, 8 Gondolunk itt az építő nyersanyagokra: fára, puha és kemény kőre, sőt olykor ezen adatokban még a bányák mellett az ott dolgozók is említést kapnak. Détshy 1964.171-177. néhány év alatt el is készül. Sajnos Petényit, a protestáns felvidéki főurat és embereit nemcsak katonai és védelempolitikai érdekek vezérelték. Szó se róla, Varkoch Tamás kiváló hadászati munkát végzett, de a közismerten nagynevű katolikus központra bénítólag hatottak azzal, hogy jelentős teret bizotsítottak a reformáció terjesztésének és terjedésének. Tudjuk, hogy a jelentős hadi építkező munkához nem kímélték a Szent János székesegyházat, egészében a püspöki központ várbeli centrumát, de érvényes volt ez az egész katolikus városra is. Akit behatóbban érdekel ezen időszak, kiemelkedő helytörténeti munkák találhatók a témában.9 Perényi Péter I. Ferdinánddal szembeni politikai hitelvesztése után Varkocs kénytelen átadni a munkaterületet Dobó Istvánnak és Zoltai Istvánnak. Dobó is kiváló hadászati és katonai ismeretekkel rendelkező várnagyként vette át a várat 1548- ban. Tudjuk, hogy a török ostromok idejére az elvégzett rekonstrukciók során munkája nyomán több sarokbástya is elkészült. Dobó nevéhez köthető, hogy a mai Gárdonyi utca 3-5. számú házak közelében általa lett megerősítve a számára is fontosnak tartott külső vári ún. Ó-kapu bástya. (Csak megjegyzendő, hogy annak később maga adta meg - helyes elgondolással - a stratégiai kegyelemdöfést.)IU Azt, hogy meddig jutott a többi külső vári területek megerősítő építésével, nem tudjuk pontosan levezetni, de például Tinódi verssoraiban is kapunk némi leírást a külső vári területről." Dobó előéletét, katonai felkészültségét ismerve az biztos, hogy szakmailag hibátlanul végezte, illetve végeztette el a rendelkezésére álló fizikai és anyagi erőforrásokból a külső vár megerősítő felkészítését. Tudjuk, hogy a falak nagy része akkor bizonyos szinten elődei révén már készen voltak. Ö a várható török támadás eljövetelére koncentráltan az ott lévő várrész megerősítésében annak szükséges védelmi feladatokra történő felkészítését tartotta szem előtt, és tekintette elsődlegesnek.12 A két ostrom közötti idő - 1553-1558 és 1577-1588- 1594 Nem lehet véletlen, hogy az elkövetkező két ostrom közötti időszak újra csak a török harcok elleni felkészítés jegyében telt el. 9 Szabó 1977.120-125. 10 Pataki 1933.57-65. Csípés 1972.54-57, Sugár 1971.97 150. Sugár 1977.20-21. 11 Tinódi 1974.6 7. 12 Pataki 1972.73. Détshy 196“. 118-124. A külső vár, mint az egri vár erőssége, erődítménye E külső vári területen, már az egészen korai időkben is voltak a korszak védelmi elvárásainak megfelelő erődítések, továbbá álltak ott különböző gazdasági épületek, kisebb lakóházak. Az ott lévő kezdeti erődítést a leírásokból ismerjük, tudjuk, hogy fával megerősített korai, ún. palánk erődrendszer képezte.7 A későbbi történeti leírások ezeket gyakran csak huszárvárként emlegetik. Az egri várral kapcsolatos és arra vonatkozó hadászati fejlesztésekről ebből a korai időkből nem sokat ismerünk. Inkább elméleti fejtegetésekben, külföldi analógiákban, mint tényszerű közlésekben gondolkozhatunk. A későbbi hadtörténeti feljegyzések már jobban számot adnak a védelmi rendszer helyi problémáiról, kérdéseiről, tőként annak stratégiai szerepéről, így pl. arról, hogy az itt elterülő almagyari dombrész, mint az egri várnak keleti védelmi elővonala, katonailag fontos és szükségszerű, de sohasem bíztak annak hosszantartó megtartásában, mivel a körülötte lévő dombok a védelmi vonal fölé magasodva nem adhattak kellő startégiai, csak legfeljebb taktikai időhúzást az ellenség támadásai során. Legfeljebb biztonságos lehetőséget az eseti visszavonulás számára, illetve természetesen gazdasági és deponálási lehetőséget - egyfajta tehermentesítést - a belső területek számára. A várra vonatkozó különböző időszakperiódusok leltárai (ezen leírások is főként már a 15. század vegétől, de leginkább a 16. század elejéről ismertek - Bakócz Tamás és Hippolito d’Este számadáskönyvei) gyakran említik fel, hogy ott milyen kőfalak szerkezetének javításai, építései, megerősítései történtek.8 6. A feltárási helyszínek a külső vár területén 1. Validé Szultana fürdő 2. Gárdonyi utca 5. számú ház - egykori Ó-kapu bástya, kutatva 1986-ban 3-4-5. Az Andrásbíró utcában a kutatott és megtalált déli, külső várfal 1986-ban 6. Domokos Jakab utca, kutatás 1990-ben középkori épület maradványok 7. Janicsár utca 15. - pince és középkori bástyarészletek házépítéskor 8.Janicsárutca6. - építkezéskor előkerült középkori épületmaradványok, 1992 9. Janicsár utca Gárdonyi utca találkozásakor megfigyelt, feltehetően az északi külső várfal maradványai 10. A Gárdonyi utcában csatornázáskor megfigyelt középkori falmaradványok 11 -12. A várból induló északi városfal-maradványok 67
