Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 2. A Dobó István Vármúzeumban 2016. február 4-5-én megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 33. (Eger, 2017)
Fodor László: Az egri külső vár területének kutatása az 1980-as évek végén
ÖRÖKSÉGÜNK VÉDELME ÉS JÖVŐJE 2. 6. A Gárdonyi utca 5. számú ház szobáiban megtalált egykori külsővári falrészletek Ebben az időszakban is érezhetően benne volt a jellegzetes 16. századi magyarországi politikai helyzetkép: a két király hatalmi viszálykodása, no persze a török hódító terjeszkedése, ám a „közös” törekvés is annak megállítására. De nem hagyható figyelmen kívül az új hit, a reformáció jelentékeny térhódítása - így nem kell különösebben keresnünk a lélektani nyomasztó voltát a már fentebb említett katolikus lelkületű városra, leginkább annak egyházi szervezetére, tekintélyére, befolyására. Nyilvánvaló, hogy ezek bizonyos mértékig érintették a vári munkákban dolgozók moralitását is. Bár a munkákban közreműködő itt élőknek és munkálkodó környékbelieknek a vár mindig is a több szempontú biztonságot jelentette,13 a prognosztizálható Eger elleni újabb török támadások és a fenti hitújítási gondok hátterében ez az ellenkezőjére fordult. Az elrendelt építő, megújító és felkészítő munkák bécsi irányítási háttérrel folyamatosak voltak, kezdetben nagy lendületet kaptak, s mint tudjuk, még a vári nagy templom is kapott lehetőséget a megújulásra. A várnak mindkét része további császári udvari tervmegbízásokkal - jeles tervezők kipróbált vagy kevésbé kipróbált terveivel, osztrák császári felmérők és udvari geodéták felméréseivel, a császári és királyi adminisztráció leltári felvételeivel14 - továbbra is készült a lehetséges ostromra. Most nem kívánok ezen építkezések helyszíneire, a külső vári bástyák, falak elemzésére, a javítások, elmaradt és megvalósult építkezések - pl. a két külső vári bástya megújítására: a régi Bebek- és Bolyky- helyett a délkeleti Ungnád- és északkeleti (végül meg nem épült?) Pálbástyák átépítésére -, alagutak és kortinafalak jelentős rekonstrukciójára kitérni, hiszen ezt többen megtették már.15 Az 1596-os ostrom és a török hódoltság ideje -1596-1697 Tudni kell, hogy országosan is szomorú, megrázó volt Eger elvesztése. 1596-ban az ostromnál két jelentős esemény adott alkalmat a török hódítóknak a további elbizakodottságra16 - Eger ostroma, eleste és a mezőkeresztesi kudarcunk! A török kezdetben a várban telepedik le, de berendezkedése később a városra is szól. Majd később a várban csak őrséget biztosít, hiszen jó pár évtizedig nincs mitől tartania. Tudjuk, hogy ez idő alatt igyekszik a várat újra védőműként használni, így bizonyos karbantartó és hadászati építő munkákat elvégez, sőt hozzá is épít. A városban ekkor élő maradék népről tudjuk, hogy a kényszerű helyzettel így-vagy úgy kiegyezett. A viszontagságos idők után elvárásnak csak azt tekintették, hogy nyugalom és viszonylagos béke legyen. A vallást, mint hódítók, a sajátjukat gyakorolták, bizonyos mértékig helyt adva a helyi hitéletnek is, de az is kétségtelen, hogy a híres egri katolikus egyházi szervezet perifériára szorult. A bennünket érintő külső várral viszont sok gondjuk nem volt, hiszen szinte ostrom nélkül jutottak hozzá, és tudjuk, hogy sokat később sem törődtek ezzel a területtel! A külső vár vége! Eger vára Rusztem pasa kapitulációjával 1687. december 7-én többhónapos blokád után viszonylag ép állapotban és csaknem 13 Détshy 1963.15-47. 15 Sugár 1989. 14 Ezek. nagy része ma is tanulmányozható. Pataki 1972.73, Détshy-Kozák 1972. ló Szamosközy 1889.18, Szántó 1989.65-66. 68 7. A Gárdonyi utca 5. számú házban általunk kibontott párkánysoros vári falrészlet 8. A Gárdonyi utca 5. számú ház udvarán feltárt egykori várfali (Ó-kapu körüli) cölöpözés maradványai
