Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 2. A Dobó István Vármúzeumban 2016. február 4-5-én megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 33. (Eger, 2017)
Szőke Balázs: Boltozatok az egykor egri székesegyház késő gótikus csarnokszentélyében
ÖRÖKSÉGÜNK VÉDELME ÉS JÖVŐJE 2. pillérrendszerét nagyméretű árkádokkal áttört falazatként építették meg, melynél a pillér oldalai és az árkádívek profilja egységes rendszert alkot, a főhajó és a mellékhajók, vagy a körüljárok boltvállai a falpilléreket bővítő másodlagos tagozatokra metsződnek.14 A későbbi emlékeknél sokszögű, gyakrabban hengeres pillérek épültek.IS Egerben a pillérek formája eltér az általános jellegzetességektől. A pillérek négyzetes alakúak, az épület rendszerére 45 lókban elforgatottak. A sarkokon nagyméretű körtetagban végződő profil látható. Ezek között a pillérek testét két-két hengeres profil tagolja, közöttük keskeny lemezzel és mély hornyolással.16 A pillérek tagozatai tehát a boltszakasz határokra merőlegesek, illetve a boltszakasz határokon futó vonalnak megfelelőek. Az egri csarnokszentély boltvállindításai fejezetek nélkül a pillérek tagozataira közvetlenül rámetsződve indulhattak. A pillérek profilozásai alapján a három hajó között vagy nem voltak a boltozati bordáktól eltérő vastagságú hevederívek, vagy a pillér körtetagos profiljának megfelelő formájú hevederívek futottak végig. Hevederívhez köthető kőtöredék eddig még nem került elő, így a hevederív nélküli egységes boltozat építése sem kizárható.1 A rajzi rekonstrukcióban körtetagos hevederívek, a poligon sarkain pedig a belső pálcák profiljával képzett hevederívek láthatóak. Az egri székesegyház csarnokszentélye az építészeti analógiák tükrében megfelel a tértípus általános formájának. A fő- és mellékhajó egymáshoz viszonyított arányait tekintve szorosabban csak a Schwäbisch Gmündben és Schwäbisch Hallban épült tértípusba illeszkedik. Az Egerben fennmaradt, hajókat elválasztó pillérek sem elhelyezkedésükben, sem részletképzésükben nem illeszkednek a többi ilyen típusú templom megoldásai közé. A pillérforma közeli analógiája a morvaországi Brünn szent Jakab templomában található. Az 1473 előtt befejezett főhajójában a hálóboltozatos teret a mellékhajókban hámszögű 14 Ilyenek Nümbergben a Szent Sebald és Szent Lőrinc templomok pillérek Utóbbinál a nyújtott hatszögletű pillérek négy oldalán hengeres tagozat bővíti a pillérmagot. A bővítetten oldalak merőlegesek a hajókra. A gazdagabb profilozású hevederívek a teljes pillérszélességet átfogják. A boltozati bordák a hengeres tagozatokra metsződnek. 15 A kis fejezetrésszel épített hengeres pillérek a 14. század második felétől gyakoriak. Egységesen keresztboltozatokkal épített tereknél is megtalálható, mint a nürnbergi Miasszonyunk templom, de Schwäbisch Hallban a csarnokszentélynél korábbi hosszházban is ilyen pillérek állnak. 16 Kárpáti 2010.108. Forster Gyula Örökségvédelmi Központ Tervtár: 12211. És 43188. 17 Ilyen egybefüggő boltozás csak Salzburgban épült a ferences templom csarnokszentélyében. keresztboltozatokból felépített váltóboltozat kíséri.18 A főhajót és mellékhajókat a pillérprofilnak megfelelően képzett hevederívek választják el egymástól. Ez a megoldás látszik a legkézenfekvőbbnek az egn pillérek boltozathoz kapcsolódó részének rekonstrukciójánál is. Eger ennek az épülettípusnak egy kései és sok tekintetben egyedülálló példája lehetett. Egerben régebb óta ismert egy számos darabból álló kőíaragvány csoport, amelynek elemei egy késő gótikus hálóboltozathoz tartoztak, (l. kép) A faragványok szerepeltek a vár állandó kőtárának kiállításán is.19 A kövek lelőhelye ismeretlen, de viszonylag ép állapotuk miatt feltételezhető, hogy ásatásból kerülhettek elő, esetleg a helyreállítási munkálatok során lebontott falazatban maradhattak meg.20 A kőfaragvány csoportot Sedlmayr János az egykor a székesegyház északi oldalán álló Szent István kápolna boltozataként azonosította és mutatta be rajzi rekonstrukciójában.21 Sedlmayr felismerte, hogy a boltozat alapvető rendszerében olyan bordák is vannak, amelye két azonos magassági helyzetű csomópontot öszszekötő egyenes boltövként működnek (továbbiakban „vízszintes borda”). A boltozat rajzi rekonstrukcióján ezért sűrűn elhelyezkedő, háromszögű mezőket ábrázolt. A boltozati bordák profilja háromujjú vagy szarvasbordás kivitelű. A bordák mérete viszonylag nagy, harminc centiméteres magasságuk alapján egy aránylag nagy fesztávú boltozathoz tartozhattak. A székesegyház szentélyének főhajója a legnagyobb fesztávú terek közé tartozott, a pillérek középpontja közötti mintegy 15 méteres távolsággal. Összehasonlítva az egri bordaprofilt más boltozatokkal, a legszélesebb a kolozsvári Farkas utcai templom hajóboltozata volt mintegy 15,60 m-es fesztávval, amelyet a behúzott támpillérek jelentős mértékben szűkítenek. Hasonló a Szeged-alsóvárosi ferences templom tere, hajója 13,20 m szélességű. A kolozsvári egykori boltozat bordaprofilja 38 cm magas 21 cm széles, a szegedi 29 cm magas és 15 cm széles. Ehhez képest az Egerben mérhető adatok arányosak, a borda 32 cm magas és 16 cm szélességű, amely a bordarács sűrűségével is arányos. 18 Alaprajzában a gyöngyösi Szent Bertalan templom áll a legközelebb a brünni szentélyhez. 19 Kozák-Sedlmayr 1987_ 20 Kárpáti 2010..Nincs adat a faragványok lelőhelyére és a feltárásuk időpontjára. 21 Forster Gyula Örökségvédelrrü Központ Tervtár: 12211. Sedlmayr János rajzai. A boltozat elemeinek elhelyezési terve. 7. Debrecen, az egykori szent András templom északi kápolnájának boltozata 96
