Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 2. A Dobó István Vármúzeumban 2016. február 4-5-én megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 33. (Eger, 2017)
Szőke Balázs: Boltozatok az egykor egri székesegyház késő gótikus csarnokszentélyében
SZŐKE BALÁZS 8. A Szeged-alsóvárosi templom hajóboltozata jaihoz kapcsolódott. A mellékhajóban a boltozatok fiókrészei csatlakoztak egymáshoz. így a két boltozattípus a főhajó és a mellékhajó vonalában közvetlenül egymásba kapcsolódhatott. A fennmaradó, kissé torzított csomóponti elem illeszkedik a szentélykörüljáró három szabálytalan háromszögű boltmezőből felépülő részéhez, melyet különálló vagy a határukon egymásba fonódó csillagboltozatok fedhettek. A csomópontok és az egykori csamokszentély alaprajza alapján állítható, hogy ez a kőfaragvány csoport az egykori csamokszentély 15. század végi hálóboltozataihoz tartozhatott, amelyek egységes profillal, egységes szerkesztési ívvel épültek, de alaprajzi vetületűk és szerkezeti felépítésük az adott boltszakasz helyzetének megfelelően különböző volt. (3. kép) A vizsgálatok elején ennek ellenére nem volt célszerű elvetni azt a feltételezést, hogy ez a boltozat valóban tartozhat a kevesebb, mint 9 m fesztávolságú Szent István kápolnához. A régészeti adatok alapján a kápolna már a Zsigmond korban felépült.22 A székesegyházról írásos források alapján tudjuk, hogy befejezték a csarnokszentély építkezéseit, és a tér boltozata is elkészült.23 A boltozati bordákat Búzás Gergellyel és Osgyányi Vilmossal mértük fel a Dobó István Múzeum kőtárában. (2. kép) A kőfaragványok vizsgálata alapján állítható, hogy az összes boltozati elem egy boltozati rendszer részét képezte. Bordaprofiljuk, a bordák mérete megegyező és a mérhető emelkedési szögek rendszere is azonos. A boltozati csomópontok azonban nem tartozhatnak ugyanazon boltozathoz (egy boltszakaszon belül). A bordaelemek egyik csoportja vízszintes bordákkal szerkesztett rendszerbe illeszkedik (A 1-4 és B 1-3 csomópontok), míg egy másik csomóponttípus egy erre 90 fokkal elfordított tengelyű sorolt rombuszháló boltozat eleme kell, hogy legyen (C 1-3 csomópontok). Egy további csomópont kissé torzított összemetsződése pedig egyik boltozati rendszerbe sem illeszthető be (D 1 csomópont). A jellegzetességek alapján az is kizárható, hogy a boltozat alapvető rendszerétől eltérő elemek a főhajó poligonális lezárásába illeszkedő torzított részek elemei lettek volna. Az, hogy mindegyik csomóponttípuson ugyanannak a szerkesztési ívnek az adott magassági pontjain találhatóak az összemetsződések, arra utalnak, hogy ezek a boltozati elemek a háromhajós, körüljárós csarnokszentély boltozataihoz tartoztak, amelyek ugyanazzal a bordaprofillal és szerkesztési ívvel készültek, de alaprajzi vetületűk és felépítésük eltérő volt az adott térszakasz sajátosságainak megfelelően. A főhajóboltozat, egy vízszintes bordákat is felhasználó boltozati rendszer, amelynek számos, a záradékhoz közel eső kis emelkedési szögű csomópontja megmaradt, valamint ugyanennek a boltozatnak az alacsonyabban elhelyezkedő, meredekebb emelkedési szögű csomópontjaiból is több található a kőanyagban. Az ettől 90 fokban eltérő szerkesztésű boltozatnak a boltvállhoz közel eső elemei alapján ez a boltozat a főhajóboltozathoz hasonló elhelyezésben épült, tehát záradéka a főhajóboltozat fiók22 Kárpáti 2010.101-102. 23 Détshy 1964.4. A boltozatok elméleti rekonstrukciója A főhajó boltozata Az egykori szerkezetből jelenleg hét boltozati bordacsomópont ismert. Ezek közül négy közvetlenül a záradék alatt elhelyezkedő, 15 fokos emelkedési szögű, hat borda kereszteződéséből felépülő kőfaragvány. A bordák közül kettő a záradék felé emelkedő, folytatásuk a boltvállak felé süllyedő helyzetű. A további két bordaindítás helyzete ugyanilyen, az egyik emelkedő folytatása süllyedő, de emelkedési szögük laposabb, 7-8 fok körüli, ezért vízszintes bordák indításai.24 Hasonló felépítésű, de 30 fokos emelkedési szöggel szerkesztett csomópont a további három kőfaragvány. Ezek közül a bordák közül kettő szintén a záradék felé emelkedő, folytatásuk a boltvállak felé süllyedő helyzetű. A további két bordaindítás vízszintes borda indítása, emelkedési szögük lapos, 7-8 fok körüli. A főhajóboltozat a kőfaragványok alapján egy l(Zárókő)-2-3-4-5(boltváll) vezérgörbe alapján szerkesztett, a hossztengellyel párhuzamos állású, azonos magasságon elhelyezkedő, egyenes boltövként működő bordákat is felhasználó boltozati rendszerben készült. A boltozat rendszerét meghatározó, szabályos, egyenlő oldalú háromszögekből felépülő alaprajzi vetületi háló elemei tehát úgy helyezkedtek el, hogy a háromszögek oldala a boltozat gerincével és az épület hossztengelyével párhuzamos. A kőfaragványok alapján a boltozat középső, záradéki részét ismerjük. Mindegyik bordacso-24 A vízszintes bordák ívszegmensek, a szerkesztésnek megfelelő ív tetejéről kiemelt szegmenseknek megfelelő görbülettel. A csomópontokban emelkedési szögük a zárókövek alatti csomópont emelkedési szögének fele. 97
