Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 2. A Dobó István Vármúzeumban 2016. február 4-5-én megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 33. (Eger, 2017)
Szőke Balázs: Boltozatok az egykor egri székesegyház késő gótikus csarnokszentélyében
SZŐKE BALÁZS SZŐKE BALÁZS' BOLTOZATOKAZ EGYKORI EGRI SZÉKESEGYHÁZ KÉSŐ GÓTIKUS CSARNOKSZENTELYEBEN Az egri székesegyház késő gótikus csarnokszentélyének külső elméleti rekonstrukcióját a régészeti és kőtári adatok alapján Búzás Gergely készítette el.1 A feltárt falmaradványok és a kőfaragványok alapján egy olyan, kápolnákkal övezett, háromhajós csarnokszentély körvonalazódik, mint amilyeneket Németország déli részén, a 15. században számos helyen építettek. Az építészeti kör a Heinrich Parler által vezetett műhely munkájaként Schwäbisch Gmündben elkezdett Heiligen-Kreutz Münster szentélyéhez köthető.2 Elsőként az ausztriai Zwettlben készült el az apátság temploma ilyen térformával 1343 és 1383 között. A tértípus Németország más területein, Ausztriában, Csehországban is széles körben és számos változatban elterjedt. Ennek a csarnokszentély típusnak Magyarországon is több példája épült, köztük a Pest belvárosi plébániatemplom szentélye és a Szászsebesi evangélikus templom szentélye. Legjelentősebb közülük Hunyadi Mátyás félbeszakadt építkezése Székesfehérváron, ahol a királyi koronázó templomként és temetkezőhelyként működő Szűz Mária prépostság szentélyrészén tervezett nagyszabású bővítés ilyen térkoncepció alapján épült.3 Hasonló volt a váci székesegyház korabeli átépítése, de több nagy plébániatemplomnál is épült csarnokszentély, mint a gyöngyösi Szent Bertalan templomnál, a Miskolc-avasi templom esetében, vagy Újlakon.4 Ezeknél az épületeknél viszont - Székesfehérvár kivételével - nem bővíti kápolnasor a mellékhajók és a körüljáró terét. Búzás Gergely a kápolnákat középen is megtámasztó, másodlagos támpillérek alapján, valamint az alaprajzi összefüggések nyomán az egri csamokszentély legközelebbi analógiáját a schwäbisch hall-i Szent Mihály templom csarnokszentélyével azonosítja, mely az egyik legkésőbb elkészült ilyen tértípusú épület.5 Egerben a lő támpillérek részletképzésének gazdagsága pedig a Nürnbergi szent Lőrinc templom támpilléreihez hasonló. Maga az építészeti forma hosszú ideig népszerű volt. Első példája az apátság temploma Zwettlben, mely keresztboltozatokból kialakított boltozati rendszerrel épült a 14. században, míg a típus későbbi példáit változatos hálóboltozatok fedik. Több esetben a korábban felépített csarnokszentélyeket generációkkal később fedték hálóboltozatokkal, mint az Schwäbisch Gmündben, a Heiligen-Kreutz Münster építkezésénél is történt.6 7 A csarnokszentély boltozatai itt a 15. század 90-es éveiben készültek, míg a hajó boltozása az 1510-es években zajlott. A csarnokszentéllyel épült késő gótikus templomtípushoz szorosan kapcsolódó, de önálló karakterű csoport, a landshuti Szentlélek ispotálytemplom mintájára elterjedt tengelypilléres alaprajzi rendszer. A szintén Hans von Burghausen által tervezett salzburgi - most - ferences templommal együtt, ezek az épületek a legkövetkezetesebb rendszer szerint boltozott példái a körüljárás szentélytípusnak. A körüljárás csarnokszentéllyel szerkesztett tértípusba tartozó épületek szentély-körüljáróinak kitűzése és a főhajókhoz illetve a mellékhajókhoz kapcsolása számos szerkesztési problémát eredményez, melynek megoldása a legtöbb ilyen épületnél nem következetes, és többnyire a körüljáró boltszakaszinak szabálytalan alakjával jár. A landshuti Szentlélek 1. Az egri székesegyház csamokszentélye a 16. század elején, a főhajóboltozat fennmaradt kőelemeinek jelölésével A szerző a Pazirik Informatikai Kit. munkatársa. 1 Búzás 2015. 2 Marosi 1997.237 242. 3 Papp 2004.21 28,161 173. 4 Búzás 2000.501-522. 5 Nubbaum-Lepsky 1999. 251. 1495-ben kezdődött az építkezés, Plans és Jakob von Urach építőmesterek vezetésével a boltozat végül az 1540-es évekre készült el. 6 Kissling 1975. 76-79, 81-91. A gmündi szentély boltozatát 1490-ben kezdték építeni, Aberlin Jörg és Hans von Urach műve. 1497-ben beomlott a keleti torony, ezután kezdődött a hosszház boltozása, ami 1507 —1513 között készült el Stefan Weyrer vezetésével. 7 Ostermaier 2003. 136. 93
