Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 2. A Dobó István Vármúzeumban 2016. február 4-5-én megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 33. (Eger, 2017)
Szőke Balázs: Boltozatok az egykor egri székesegyház késő gótikus csarnokszentélyében
ÖRÖKSÉGÜNK VÉDELME ÉS JÖVŐJE 2. kórháztemplomnál a főhajó téglalap alakú boltszakaszainak arányai úgy viszonyulnak a mellékhajók négyzetes mezőihez, hogy a körüljáróban a tengely-támpillérhez kapcsolódó két négyzetes boltszakasz közé három egyenlő oldalú háromszög alakú boltmező esik. A főhajó téglalap alakú boltszakasza tehát a szabályos hatszögbe írható téglalap arányával megegyező, így minden térszakasz azonos arányrendszer szerint kapcsolódik a másikhoz. Feltűnő azonban, hogy a tervező, Hans von Burghausen több hasonló művénél - például Salzburgban - a pillérállások azonos elhelyezését is feladja, a mellékhajó boltozatai torzulnak, a körüljáróban pedig két szabálytalan, hatszögű boltmező is létrejön.8 Ugyancsak következetlen megoldású a straubingi Szent Jakab, a neuöttöngi Szent Miklós, valamint a Wasserurg am Innben álló Szent Jakab templomok pillérállása és boltozása.9 Látható, hogy a poligonális rész következetes rendszerben történő beboltozása nem volt elsődleges szempont a tervezés során. A Landshutban álló Szentlélek Ispotálytemplom, valamint a Digolfingban felépült Szent János templom végletekig következetes tere - még az építőmester életművén belül is - inkább kivétel, mint általános vonás. Magyarországon talán a Miskolc-avasi templom tartozott ebbe a szabályosan szerkesztet a csoportba. A korai példákon, mint az apátsági templom Zwttlben, nem ez a szerkesztési logika érhető tetten, hanem a szentélykörüljárós bazilikák Le Mansban kialakult rendszere, ahol a körüljáró szakaszait szabálytalan háromszög és négyzetes alakú mezők alkotják.10 A későbbi, többnyire csillagboltozatokkal vagy hálóboltozattal fedett szentélykörüljárós csarnoktemplomoknál a külső falak jellemzően a tízszög öt oldalával záródnak. A főhajó a nyolcszög három oldalával, illetve ritkábban a hatszög három oldalával képzett poligonális lezárást kap. A körüljárókban így létrejövő sza-8 Uo. 9 Ua 10 Marosi 1997.237-342. bálytalan ötszög alakú boltmezőket gyakran három szabálytalan háromszögű boltszakasszal, vagy az ezekre felépíthető, egymásba fonódó csillagboltozatokkal fedték le. Előfordult az is, hogy az ötszögű mezőre számos torzítás beiktatásával valamilyen hálóboltozatos lefedés került, ilyen épült Schwäbisch Gmúndben és Schwäbisch Hallban is. Hasonló felépítésű csarnoktemplomoknál gyakori megoldás, hogy a főhajó boltozata közvetlenül kapcsolódik a poligonális lezárás keleti falához, az utolsó boltszakasz gyakran trapéz alakban összeszűkül az eredeti boltozati rendszer kismértékű torzításával.1 1 Az ilyen megoldásoknál legtöbbször a főhajót és a mellékhajót elválasztó erőteljesebb hevederívek helyett csak az általánosan használt bordaprofilnak megfelelő méretű hevederívek választják el a főhajó legkeletibb boltszakaszát a poligonális rész mellékhajóba eső boltszakaszaitól. Erre a tértípusra az egyik legmonumentálisabb példa a müncheni Miasszonyunk templom.12 Egerben az Ottavio Baldigara által épített várfal és az annak külső oldalán süllyesztett árok majdnem teljesen elpusztította a csarnokszentély poligonális részét.13 A fennmaradt falcson-3. A csarnokszentély alaprajzi rekonstrukciója a boltozatokkal kok szögei alapján a külső falnak a tízszög öt oldalával záródó kitűzése bizonyítható, ellenben a főhajó lezárására konkrét régészeti adataink nincsenek. A felsorolt analógiák alapján az egri csarnokszentély főhajója az általánosnak tekinthető nyolcszög három oldalával záródhatott. Megvizsgálva a körüljárós csarnokszentélyek főhajóinak és a mellékhajóinak alaprajzi kitűzését, a boltszakaszok szélességének egymáshoz viszonyított arányát, látható, hogy az emlékanyag meglehetősen heterogén képet mutat. Leggyakrabban a mellékhajók boltozatai négyzetesek, míg a főhajóboltozat hasonlóan négyzetes, vagy csak kevéssel nyújtottabb téglalap alakú. A kitűzés abból a szempontból sem következetes, hogy a mellékhajó boltozatok a körüljáróban azonos elemekből felépülő rendszerben körbeforgathatóak legyenek. A főhajóboltozatok aránya többnyire nem éri el azt a szélességet a boltszakasz 11 Ennek a tértípusnak előzménye bazilikális szerkezettel az augsburgi székesegyház 14. század közepén épült ( 1356-1431) szentélye. 12 München http://wwwjnuenchner-dorruie/die-kathedrale/panorama.html 13 Domonkos 2009.549-553. 94 2. A boltozat szerkesztésének vezérgörbéje és a csomópontok térbeli helyzete
