Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 2. A Dobó István Vármúzeumban 2016. február 4-5-én megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 33. (Eger, 2017)
Nagy László: Az egri várban 2014-ben végzett főbb régészeti munkák ismertetése
NAGY LÁSZLÓ 8. A 7. képen látható falaktól északra feltárt 1,8 m vastag kelet nyugat irányéi fal (fotó: Nagy László) 9. A 8. képen látható fal keleti sarkától észak felé fotó fal (fotó: Nagy László) Esetünkben valószínűleg az északabbikról lehet szó, a délebbit viszont nem találtuk meg. Ennek oka az lehet, hogy nagyjából a délebbre eső fal területén a kivitelezők egy épp ide eső ivóvízvezeték miatt (mely nem került cserére) nem végeztek komolyabb földmunkát, így az ominózus falat nem is találhattuk meg. Az előbbi, északabbinak mondott fal északkeleti sarkától észak felé egy újabb falszakaszt további 120 cm hosszan tudtuk 10. A belső várudvar közepén hitelesített legészakibb falak (fotó: Nagy László) követni a keleti metszetfalnál, melynek csak egy kis része (20- 40 cm) lógott ki nyugat felé. (9. kép) A korábbi felmérésekkel összevetve jól látszik, hogy a Kozák-féle munkák során ezt jóval szélesebben, kb. 1-1,5 m szélességben feltárták, melyre viszont nekünk most nem volt lehetőségünk, mivel az akkorinál jóval keskenyebb közműárokban dolgozhattunk. Ennek a falnak az általunk dokumentált végétől északra mindössze 30-40 cm-re kettős falként értelmezhető falcsonkokat és falakat találtunk, erősen bolygatott, rossz állapotban, több közművel áttörve. ( 10. kép) A két fal közül a délebbinek csak keleti és nyugati oldala maradt meg, a köztes részt teljesen elpusztította a korábbi közműépítés. Ezek korábban nem voltak párhuzamosak: az északi fal keleti vége kissé észak felé tér el, míg a déli, két részben előkerült fal keleti vége inkább délnek tartott. A falak, bár nem teljesen egyértelműen, de azonosíthatók az 1987-es alaprajzon. Összességében véve tehát szinte minden, korábban megtalált falat hitelesíteni tudtunk a ránk maradt állapotukban (sőt, még egy további falcsonkot is találtunk egy, a fentiekhez keletről kapcsolódó kisebb közműárokban). Értelmezésükre azonban két okból sem vállalkozunk: egyrészt ez nem képezi e cikk elsődleges témáját, másrészt pedig úgy vélj ük, jelenleg egész egyszerűen nem áll rendelkezésünkre elég információ ehhez (nem véletlen, hogy annak idején Kozák Károly is óvatos volt ezekkel kapcsolatban!), és felelőtlen találgatásoknál többre nem jutnánk. Hasonlóan az előző helyszínekhez, de itt még nyomatékosabban kifejezzük abbéli meggyőződésünket, hogy további kutatások szükségesek a falak pontos vonalának és egymáshoz való viszonyának tisztázására, rendeltetésük, illetve pontos koruk meghatározására. Belső várudvar, feltárás A már korábban bolygatott területeken kívül a belső várudvarban olyan helyeken is folyt munkavégzés, ahol korábban semmiféle földmunka nem történt. Egy újonnan kiépítendő ivóvízvezeték nyomvonalán az Örökségvédelmi Hivatal határozata alapján megelőző régészeti feltárást kellett végeznünk. Ennek megfelelőn összesen 41 m2 területen végeztük el a leendő észak-déli-irányú nyomvonal feltárását az udvar keleti részén, (fotó a 72. oldalon) A felső 30-40 cm-t a feltárási terület döntő részén gépi erővel 11. A belső várudvart feltárási terület középsó részén talált égett felület egy része (fotó: Nagy László) 79
