Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 2. A Dobó István Vármúzeumban 2016. február 4-5-én megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 33. (Eger, 2017)
Nagy László: Az egri várban 2014-ben végzett főbb régészeti munkák ismertetése
ÖRÖKSÉGÜNK VÉDELME ÉS JÖVŐJE 2. 6. A belső várudvari közmüárokban talált falak összesítő rajza, összevetve az általunk hitelesített falakkal (fotó: Kozák 1987.425. és Nagy László) vonatkozó megfigyeléseinek hitelesítésére. Az udvaron észak-déli irányban keresztülfutó csapadék- és szennyvízvezetékek felújítása során hamar felszínre kerültek azok a falak, melyeket legutóbb 1986-ban volt lehetőség megkutatni, és amiket Kozák Károly - igaz, kissé bizonytalanul - török kori épületek maradványaiként értelmezett.6 Egyértelműen látszott, hogy az akkori leletmentés után (pontosabban azzal szinte párhuzamosan) kiépített csatornarendszer betonaknáival, és az azokat összekötő csövekkel óriási pusztítást végeztek az előkerült falakban. Szinte minden, Kozák által is megtalált falra ráleltünk - csak épp visszabontott, töredékes formában. (6. kép) A kivitelezés közben a munkálatok egyetlen esetben sem haladtak túl a már korábban, régészeti feltárás keretében kiásott közműárkokon, így érdemi rétegtani megfigyeléseket nem tehettünk, és az előkerült leletanyag is kimerült néhány kora újkori kerámiatörekben és állatcsontokban. Ugyanígy nem jutottunk közelebb a falak értelmezéséhez sem, hiszen nem áshattunk korábbi munkálatokkal nem érintett területen. Feladatunk így kimerült az újból megtalált falak állapotának dokumentálásával, illetve azzal az igénnyel, hogy a kivitelezőknek igyekezzünk olyan javaslatokat tenni, amik által a kivitelezési munkálatok minél minimálisabb 6 Kozák 1987.426-429. 7. A belső várudvari közműárok déli részén feltárt falak (fotó: Nagy László) károkat okozzanak a még megmaradt falakban. Igyekezetünk sikeresnek bizonyult, mivel - egy kisebb falcsonk kivétel - minden fal olyan állapotban maradt meg, ahogyan azokat a munkák kezdetén megtaláltuk Az árok déli részén egy észak-déli irányban 2,1 m, keletnyugati irányban 1,4 m méretű, tufakőből épült falat találtunk, melynek északi végébe teljesen beleépült egy 1980-as évekbeli betonakna. A fal Kozák Károly felmérésén8 is szerepel, de ők feltehetően csak a fal keleti szélét fogták meg. Ennek északkeleti sarka mellett egy kelet-nyugati irányban 80 cm széles és észak-déli irányban 1,4 m széles falcsonkot találtunk. (7. kép) Ezt néhány nappal a megtalálása után, a meglevő betonaknák elbontásakor a kivitelezők tévedésből kimarkolták az árokból. Ettől északra egy masszív, kelet-nyugati irányú, 1,8 m széles, keleti oldalánál észak felé forduló falat találtunk (8. kép), melyet korábban több közművel is keresztülvágtak. E falat nehezebb azonosítani az 1987-ben felmértekkel. Az akkori összesítő rajzon egy észak-déli irányú fal nyugati oldalától két fal indul nyugat felé. 7 Ez a folyamat számos súrlódást okozott a projekt résztvevői között, hiszen a falak megóvása olyan módosításokat igényelt az eredeti tervekhez képest, melyek nagyban eltértek az eredetileg tervezettektől. Végül azonban sikerült olyan megoldásokat találni, mely minden érintettnek megfelelő volt 8 Kozák 1987.425. 78
