Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 2. A Dobó István Vármúzeumban 2016. február 4-5-én megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 33. (Eger, 2017)
Kárpáti János: A Dobó-bástya elpusztulásának valódi okai
KÁRPÁTI JÁNOS 13. A Dobó-bástya újabb lőrésének előkerülése az omlás közben (fotó: Kárpáti János, 1976) nagymennyiségű víz használata során rendkívül sok víz szivárgott be a lyukacsos szerkezetű mésztufába, benne gyűlt fel, majd a várfalalapokhoz jutott, ahonnan túlcsordulva a vár déli oldala alatti pincékben kötött ki, nagy károkat okozva a vár körüli házakban. Az 1973-1974-1975. évi ház- és pinceomlások már előjelei voltak a várható nagyobb problémának, amely 1976- ban a Dobó-bástya leomlásával be is következett. (8. kép) A Dobó utca 30. számú ház alatti nagyméretű pince már megtelt vízzel, a benne lévő berendezéseket el kellett szállítani, a pincét bezárták. A felette álló bástya leomlásával az egri vár emblematikus védőműve veszett el. A vári fúrások közben el-14. A Dobó-bástya állványozási terve, alaprajz, 1975 (UVATERV) 15. A Dobó-bástya állványozási tervének részlete, homlokzati nézet, 1975 (UVATERV) használt rengeteg víz is hozzájárult a Dobó-bástya végzetéhez. Ezt tartom a bástya leomlása egyik, valódi okának. A Dobó-bástya és a körtorony A Dobó-bástya leomlása, 1976 A Dobó-bástya leomlása kezdetének első észlelése július 18-án, vasárnap 16-17 óra közötti időszakra tehető. A kövek pergése a bástya két fő homloksíkja által bezárt orránál kezdődött. A vár tele volt emberekkel, abban az időszakban zajlott az Agria Nyári Játékok színházi előadása, melyen nászutunkról éppen visszatérve feleségemmel mi is részt vettünk, így a megrázó eseménysorozat első perctől felkavaró, személyes élményemmé vált. A vár akkori gondnoka, Zakar László hívott ki a nézőtérről, amikor a bástya megrepedt orrából peregni, folyni kezdett a föld, s a közel 20 méteres magasságból nagy robajjal megindultak a kövek lefelé, a Dobó utca irányába. A rendőrséggel együttműködve a kri49 12. A bástya délnyugati sarka felének lerobbantása után azonban a várfalmozgás továbbfolytatódott (fotó: Kárpáti János, 1976)
