Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 2. A Dobó István Vármúzeumban 2016. február 4-5-én megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 33. (Eger, 2017)
Kárpáti János: A Dobó-bástya elpusztulásának valódi okai
ÖRÖKSÉGÜNK VÉDELME ÉS JÖVŐJE 2. tikus körzetet azonnal lokalizáltuk. Másnap biztonsági okokból a vár egész területét is lezárattuk, táviratokat küldtünk az OMF budapesti központjába, magam személyesen telefonon jelentettem a rendkívüli helyzetet a Tudományos Osztály vezetőjének, Entz Gézának, egykori főnökömnek. Kozák Károlyt ők értesítették a kialakult körülményekről. Ettől kezdve igen felgyorsultak az események, az omlás folytatódott, az egri városi és megyei vezetés „válságstábot” állított fel a probléma kezelésére, a környező házakban lakók élete, séges információgyűjtéshez igyekeztük megörökíteni. Ennek érdekében alakult ki egy korántsem veszélytelen, de eredményes gyakorlat, melynek során, jómagam acélkötélen leereszkedve készítettem felvételeket az előbukkanó építészeti részletekről, abban a reményben, hogy az összerakható mozaikképekből a bástya belső szerkezete, főleg hadi részletei, lőrései, belső támpillérei, osztófalai nyomán a bástya, mint hadiépítmény megismerhető legyen. Ez a módszer kiegészült a megközelíthetetlen részletek több pontról, biztos talajon álló, egymás-18. A Dobó-bástya északi belső homlokzata (a Föld-bástya felé néző oldala), a két elfalazott lörés helye (Kozák Károly ásatása, fotó: Kárpáti János, 1976) 16. Dobó-bástya előterének töltésében feltárt H/1977. jelű sír házai, vagyontárgyai, autói védelmére. Folytak a kiköltöztetések, a rendőrség irányította a környező utcák gyalogos és autós forgalmának elterelését. Budapesten az OMF vezetősége megtárgyalta a kialakult állapotot, folyamatosan tartva a kapcsolatot a válságstábbal. Végül július 20-án elrendelték a bástya orrának lerobbantását. Az eseményeket sokan dokumentálták, természetesen régészeti kutatócsoportunk is, mi azonban a bástya elpusztulásának fázisait elsősorban a későbbi helyreállításhoz szűkhöz hangolt műszerállásokból történő bemérésével. Később, megszokva a rendkívüli körülményeket, közelebb merészkedve, kézi beméréseket is készítettem, például a támpillérek, boltozati vállak, ívek, lőrések valós méreteinek, vertikális helyzetének pontosítására. (Hogy a bástya egykori szerkezetét, hadi állapotát, mennyire sikerült ily módon feltérképezni, egy másik tanulmány tárgya lehet.) (9-13. kép) A „válságstáb” a megyei vezetés műszakilag hozzáértő tagjaiból, és országos hírű szakemberekből állt. Az üléseken sokféle 50 17. A Dobó-bástya délnyugati negyedének felrobbantása előtt megtalált török kori kőlapjának mozaik berakásos töredéke, mely a külső lábazati díszítés egyik lapjának darabja 19. A Dobó-bástya robbantások közötti időszakokban készült részlet felmérésekből összeállított alaprajza az előkerült lő résekkel, 1. fázis
