Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 2. A Dobó István Vármúzeumban 2016. február 4-5-én megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 33. (Eger, 2017)
Kárpáti János: A Dobó-bástya elpusztulásának valódi okai
ÖRÖKSÉGÜNK VÉDELME ÉS JÖVŐJE 2. Sok a leromlott, omlásveszélyes és elvizescdctt járat A felmért mintegy 8500 m2 alapterületből, kb. 1500 m2-nyi részt már korábbi évtizedekben falazással erősítettek. A várfal alá vágott pincék leromlott állapota, részben elvizesedés miatt a várfal állagára veszélyes. Ilyen pinceomlásnak volt része a Dobó-bástya 1976. évi leomlásában is (149-ISO. kép). A Dózsa György téri, Almagyar utcai pincék területe azért veszélyes, mert az üregek több szintben helyezkednek el a mélyebb szint vízzel elöntött - helyenként alatta még a várból kivezető alagút vízzel elöntött járata további problémák okozója -, amint azt a Sárvári bölcsőde szomorú példája is mutatja (l 51. kép). Szükségesnek tartjuk a vár teljes térségének alapos kivizsgálását, hogy a későbbiekben ne következhessen be a Dobó-bástya omlásához hasonló szomorú esemény. A Dózsa György téri és az Almagyar utcai pincék nagy része az utóbbi években beomlott, számos épület megsemmisült (151-154. kép). Az üregek szakszerű felszámolása még megoldásra vár.,u Kutatócsoportunkat természetesen a város alatt húzódó hatalmas pincerendszer minden részlete érdekelt, kiváltképp a várkörzetben rejtőző, eddig ismeretlen pincék, földalatti járatok kérdése, különös tekintettel a Balogh János által leírt, a várból a városba vezető föld alatti folyosóra, azaz a régi kórház, az Irgalmas-rendiek alatti terület újszerű kutatásának lehetőségére. (Már 2004-ben közzétettem a behatárolt, lehetséges helyet, sajnos azóta sem találtam partnert e fontos földalatti részlet további felderítésére.)10 11 A fúrások, talaj- és vízmintavételek következményei a várban A Tetemvár, Bérc, és Bárány utcai fúrások, kavics pincék, üregek feltárása és a Sánc városrész területén végzett munkálatok megkezdése során figyeltünk fel a vár déli oldalán az egyre szaporodó épület- és pincebeszakadásokra. Az FT1 íúrások során talajmintavétel is történt, vagyis a geológiai rétegsor teljes körű vizsgálatára, majd a feltörő, illetve megjelenő vizek mintavételére is folyamatosan sor került. A vári fúrások mindegyike érintette ásatási területünket is, a művelet jelenlétünkben történt. Felállt a gépkocsi, megkezdték a fúrást, néha több napon, akár egy héten át is folytatódott a tevékenység. Volt olyan hely, pl. a Zárkándy-bástya északi oldala, ahol azonos, szűk területen belül, háromszor is lefurtak, ellenőrizve a rétegsort, a fúrófej szükséges hűtésére a béléscsőbe folyamatosan bejuttatott vízhasználat mellett. Az FTI dokumentációk várra vonatkozó részleteinek ismeretében elmondhatjuk, hogy a fúrások és talajmintavételek, vízvizsgálatok eredményei 1970-től folyamatosan 1979-ig dátumozottak. Kieb Béla kötete publikálja a nagyközönség számára az elért eredményeket. Az általa összegyűjtött szakirodalom további információkat nyújt a pécsi és egri pincekutatásokról. A Tetemvár és Sánc városrész területén, majd a vár közvetlen körzetében végzett fúrásokhoz, a fúrófej hűtésére alkalmazott 10 m 1978.321. 11 Kárpáti 2004.153-155. 9. A Dobó-bástya részben leomlott állapotában. Az erősen megdőlt, megroppant várfal robbantás előtti perforálása (fotó: Kárpáti János, 1976) 10. A Dobó-bástya egyik lórésének előkerülése (fotó: Kárpáti János, 1976) 11. A Dobó-bástya egy újabb lőrése előkerülésekor megfigyelhető a lőrés előtti heveder és a támpillér, a jobb oldalon boltozatok hevedereinek maradványai. Ezek fölött egy vízelvezető kócsatorna is eredeti helyén látható (fotó: Kárpáti János, 1976) 48
