Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 2. A Dobó István Vármúzeumban 2016. február 4-5-én megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 33. (Eger, 2017)
Kárpáti János: A Dobó-bástya elpusztulásának valódi okai
KÁRPÁTI JÁNOS Mint említettük, még 1975-ben az Út és Vasút Tervező Vállalat (UVATERV) elkészítette a Dobó-bástya állványozási tervét. Elvileg minden készen állt a Dobó-bástya megismerésére és helyreállítására. Azonban 1976 nyarán a Dobó-bástya váratlanul leomlott. (6. kép, 7. kép) Várfalomlások az egri várban és a vár körzetében Érdemes egy kis kitekintést tennünk, hogy hol történt hasonló, műemléki védettségű építmény elpusztulását okozó esemény az országban. A megfigyelt helyszínek Buda, Pécs és Eger egy szempontból hasonlítanak egymásra: kiterjedt pince- és üregrendszer jellemzi e területeket. Buda és Eger vára dombján nagytömegű forrásvízi mésztufa lemez is található, de Pécsett is jelen van ez az anyag. Néhány példa nagyobb omlásokra: Budai vár, Karakas pasa tornya 1959; Pécs, városfal egy része 1980; Pécsvárad, Főpalota déli homlokzatának egy része 1983;8 és a sor természetesen még folytatható. A Dobó-bástya leomlása előtti, de az utána következő időszakból is több omlásról van tudomásunk a vár területéről, melyek nagy részét Kieb Béla leközölte.9 1694: az egri vári püspöki palota (1596-tól 1687-ig a pasa palotája) keleti fele leomlott. 1704-1711 közötti állapot: az Ali pasa bástya déli oldala ledőlt. 1801, 1803, 1806: az egri vár déli várfalainál nagymértékű várfalomlások, a Kovácsok tornya és a Varkoch-kapu közötti várfalomlás. Az omlások a vár történetében időről időre, szakaszosan jelentkeznek. Most azonban elsősorban az 1968-tól 1976-ig terjedő időszak épület- és pinceleszakadások omlásai érdekelnek bennünket, mert ezeket az eseményeket tekinthetjük a Dobó-bástya leomlása közvetlen előzményeinek. Az összefüggés bizonyítható közöttük. 1968: egri vár, ismét a déli várfalnál, a Dobó utca 6-10. sz. között (a leomló várfal egy gépkocsira dőlt rá). 1971 : Sánc városrész, a külső vár területe, Gárdonyi utca 25. szám. 1973: az egri vár déli oldala, Dózsa György tér 4. szám. 1974: az egri vártól délre, Sárvári-bölcsőde, az Almagyar utca elején. 1975: az egri vártól délre, Almagyar utca 1. Egyértelmű, hogy az omlások mindegyike a várdomb déli oldala mentén történt, és szinte előrevetítette azt a lehetőséget, hogy nemcsak házak, hanem a vár egy része is áldozatul eshet, ahogyan be is következett 1976-ban a Dobó-bástya esetében. Későbbi omlások is voltak: 1979-80: az egri vár déli falánál a Dobó utca 10-12. sz. udvara előtt, a várfalsaroknál. 1986: a déli külső vári várfal sarkánál erőteljes várfalomlás (a Törökkert fölött). Az FTI tevékenysége 1970-1980 között Az egri belváros alatt húzódó pincerendszer feltérképezése, állapotrögzítése, veszélyes pincék feltárása, tömedékelése A háttér megvilágításához szükséges szólnunk az FTI a városban, majd a vár területén 1970-től 1980-ig végzett jelentős munkálatairól. Többirányú tevékenységük a belváros úthálózatának 8 László 1994.15-21.Eger=16.9. 9 Kleb 1978.205.81.,206. korszerűsítésén túl a műemlékileg védett épületekkel teli belváros rehabilitációját, a belváros fokozódó forgalomtól történő tehermentesítését célozta. Mivel Eger rendkívüli pincehálózattal rendelkezik, s a pincék számottevő hányada részben utak alá eső terület, megkezdődött a kutatásuk. Végül a tevékenység Eger és Pécs pincerendszereinek széleskörű vizsgálatában teljesedett ki, melyhez kormánybiztost is kirendeltek. Az országos sajtóban, médiában is figyelemmel kísért, kiemelt költségvetésű, nagyhorderejű munka fő vonalaiban 1980-ig tartott. A pincerendszer feltárásának szerves része volt a geológiai rétegek kutatása a város és a vár területén egyaránt. Mindezekről a vizsgálatokról bőséggel tudósítottak a megjelent tanulmányok. Kieb Béla tollából Eger múltja a jelenben címmel összefoglaló mű született, melyben az 1976-ban leomlott Dobó-bástya is szerepel. A város alápincézett területei fejezetben tárgyalja: „13. Vécsey -Dobó-Almagyar-Mekcsey-Bástya utca által határolt terüld. A várfalak alá nyúló és a vár közvetlen környezetében elhelyezkedő üregek térsége. Beépítettség egy-két szintes, zártsorú, részben műemlékileg, illetve városképileg védett. A pincék riolittufába, és miocén meszes homokkőbe, márgába mélyülnek, részben középkori eredetűek, de nagyobb részük a 18. század másodikfelében létesült. 47 8. A Dobó-bástya orránál, a sarka teljes hosszában, függőlegesen végig repedt (fotó: Kárpáti János, 1976)
