Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 1. A Dobó István Vármúzeumban 2014. február 7-8-án megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 32. (Eger, 2016)
Feld István - Báthory Gábor: Az egri minaret és helyreállítása
FELD ISTVÁN - BÁTORI GÁBOR inkább lejönni a lépcsőn, ellenirányú forgalom pedig végképp elképzelhetetlen. Az erkély mérete egyébként is korlátozza az egyszerre felengedhető látogatók számát. A korlát és a fal között mindössze 30-40 cm keresztmetszeten lehet körben oldalazni. Ezt korrigálni nem lehet. Nem tudhatjuk, hogy az erkélykoszorú 19. századi újrafaragásakor Sztehlo Ottó mennyire tartotta meg az eredeti méretet, de nincs okunk feltételezni, hogy lecsökkentette volna azt. Az elpusztult süveg 1897. évi pótlása valószínűleg analógiák, esetleg csupán esztétikai megfontolás alapján történt. Mint a Forster Központ tervtárában őrzött, az előzőekben ismertetett rajzok is mutatják, egyáltalán nem volt természetes, hogy szabályos kúpot szerkesszenek a toronyra. Wéber 1888-ban 16 szögű bádog kúpot, Möller 1892-ben hagymakupolát rajzolt, majd Sztehlo állítása szerint kúposat is, de ez utóbbi rajz nem került még elő. Sztehlo első, 1895. évi tervén íves, gótikus jellegű gúla zárja a tornyot. Végül Sztehlo 1896-os látványtervén láthatunk először egy letisztult kúpformát.114 Mint említettük, az eredeti fedésről nincs semmilyen ismeretünk. Lehetett kőből, de bádogból is. Dogan Kuban török szakértő véleménye szerint ebben a korban fából készültek a minaretek sisakrészei, réz fedéssel.11'’ Az erkélykorlát kérdése is megfontolást érdemel. A kor bosnyák minaretjeinek többségén tömör, vagy áttört kőkorlát látható.116 Az egri minaret jelenlegi korlátja, mint láttuk 1853 és 1895 között került elhelyezésre. Sztehlo Ottó megjegyzi, hogy,,... az ugyan nem nagyon szép, de teljes vaskerítés is csak lazán függ össze a főpárkánnyal",117 ennek ellenére a felújítás során visszahelyezte azt eredeti helyére. A korlát stílusában nem annyira a feltételezhető eredetit próbálja felidézni, mint inkább az elhelyezés korában szokásos kialakítást követi. Jellegében, részletképzésében, igényességében erősen elüt a környezetétől. készítettek (falnedvesség vizsgálat,119 kőrestaurátori szakvélemény,120 statikai, szerkezet-megerősítési szakvélemény121), majd elkészítették a terveket. A benyújtott engedélyezési terv122 a lábazaton és a papucson minden burkolókő eltávolítását, legalább 20 cm mélyen kőcserét írt elő, portlandcement-mentes habarccsal. A restaurátori szakvéleményben említett műkő-beépítést csak abban az esetben tartotta elfogadhatónak, ha az eredeti kőhöz hasonló színű és valamivel nagyobb szilárdságú természetes kő Eger környékén nem bányászható. A megmaradó köveket a terv szerint szilárdítani kell. A belső vasbeton köpenyt a tervező véglegesnek tekintette, ezért a nedvesség kipárologtatását csak a burkolat eltávolításával vélte lehetségesnek. A régi habarcs eltávolítása után az új tömbkövek elhelyezésénél a MAPEI-ANIQUE termékcsalád habarcsát javasolta felhasználni. A terepszint alatt fúrt-injektálásos falszigetelést terveztek. A torony körül szivárgó aknát kívántak kiépíteni, csatornába kötve. 2001-ben a KV1 ismét bevonta a munkába a BME tervezőit. Csák Béla készített egy tervjavaslatot, mely tüggőleges vasbeton bordákat vágott volna a minaret testébe, ezzel vázasává a szerkezetet. A tervjavaslat azonban nem jutott el az engedélyeztetésig a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (a továbbiakban: KÖH) ellenállása miatt.12, Csák 2002-ben egy második változatot is készített, hangsúlyozva, hogy véleménye szerint ez a legköltségesebb és csak részmegoldást adó lehetőség: a +5,62 méteres szint alatt teljes kőcserét végeznének, a fölső rész bombabiztos megtámasztása mellett. Műszaki leírásában jelezte, hogy egy 2002. július 10-i megbeszélésen felmerült a belső lépcső teljes lezárásával egy további belső vasbeton megerősítés illetve a teljes lebontás és újraépítés lehetősége is.124 Csák 2001. évi tervének mellékleteként egy pontos geodéziai bemérés és fotogrammetriai felmérés is készült.122 A bemérés megállapította, hogy a csúcs kitérése a függőlegestől csupán 4 cm. A fotogrammetriai felmérés Új megoldások keresése 1995-ben ismét felmerült a minaret újabb rendbehozatalának szükségessége.118 A vagyonkezelő Kincstári Vagyoni Igazgatóság (továbbiakban: KVl) - Eger városa és az Országos Műemlékvédelmi Hivatal megkeresése alapján - 1998 decemberében felkérte az egri Botos-Cséfalvay Építész Irodát, illetve a vár statikai munkáit vezető Fodor László statikust egy felújítási javaslat kidolgozására. Az építészek újabb állagvizsgálatot 114 A Forster Központ Tervtárában 1896 dátummal, Sztehlo aláírásával, Steinhausz László 1897. augusztus 1 -i felülvizsgálati megjegyzésével, Ltsz. nélkül (?). 115 Báthory 2012.59-69. 116 Csak kiragadott példaként említjük az erkélykoszorú párhuzamai kapcsán már idézett - vö. 84. jegyzetünk - mostari Karadjozbég és a razgradi Ibrahim dzsámit, mindkettőnek kőkorlátja van. 117 Sztehlo Ottó jelentése az egri minaret megvizsgálásáról. MOB Irattár 1895/149. - jelenleg a Forster Központban. 118 Az Országos Műemlékvédelmi Hivatal (továbbiakban: OMvH) Műemlékfelügyeleti Igazgatósága, Dörgő Erzsébet, Üi.sz.: 34222/1997. - Az OMvH 1997 áprilisi levelében felszólította az Állami Műemlékvédelmi és Restaurátor Központot (továbbiakban: ÁMRK) a sürgős munkavégzésre, mivel Eger város vezetői már 1995 végén kérték az előzetes szakvélemények elkészítését.. aktualizálta az 1979. évi utódokumentációban található Deschmann féle kőfelmérést.126 További mellékletként megemlítendő a BME Szilárdságtani Tanszéke által végzett, kifejezetten a statikai számításokhoz készült kőszilárdság vizsgálat anyaga.12. Ez utóbbi megkülönböztetett falazókőnek használt riolittufát, betétezésnél használt riolittutát és a lépcsőnél használt forrásvízi mészkövet. A felújítás mikéntjéről ezután kibontakozó vita hatására a KVI segítséget kért a Török Nagykövetségtől egy minaretekhez értő szakértő bevonása érdekében. A javaslat alapján meghívták Dogan Kuban professzort, török építészet- és művészettörténészt, hogy szakvéleményével segítsen kialakítani a legcélszerűbb helyreállítási módozatot. Az általa leírt három lehetőség közül az elsődlegesen javasolt megoldás nagy felzúdulást oko-119 Kövesi 1999. 120 Tóth 1999. 121 Fodor 1999. 122 Botos et all 1999. 123 Csák 2002.2. 124 Csák 2002.6. 125 Kiss Pap 2001. 126 Deschmann 1975. 127 Gálos 2002. 83 9. Bárány Géza 1911. évi kőcsere terve (Forster Központ tervtár, ltsz. 1253.)
