Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 1. A Dobó István Vármúzeumban 2014. február 7-8-án megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 32. (Eger, 2016)
Feld István - Báthory Gábor: Az egri minaret és helyreállítása
ÖRÖKSÉGÜNK VÉDELME ÉS JÖVŐJE 1. zott. A javaslata így szólt: „A minaret lebontása az alapozás szintjéig és újjáépítése hagyományos módszerekkel, esetleg egy kis megerősítéssel. "128 129 130 131 132 133 134 135 136 A KOH véleménye ezzel kapcsolatban a következő volt: „Kérdés, hogy a felépített új torony mennyire marad műemlék? A KOH jelenlévő képviselői szerint semmiképpen, mivel a műemlék épület fogalma az eredeti formán, építőanyagon, lehetőség szerinti használhatóságon kívül a történeti tartószerkezeti megoldások megtartását is jelenti."'19 Mindezek ellenére a KV1 által kiírt 2003. évi tervpályázat lehetővé tette a bontás-újjáépítés technológiájának alkalmazását is. A Reneszánsz Rt. által bevont tervezők ezt a megoldást dolgozták ki. „A felújítási koncepciójukban leszögezik, hogy csak a lebontással lehet a belső monolit vasbeton magot elbontani, mely gyorsítja az állagromlást és ezzel lekerül a beton többletterhe is az alapokról. így az állványzat csak a munkavégzéshez szükséges, tartószerkezeti szerepe nincs. Megismerhető az eredeti építési technológia. A müezzinerkély mellvédje kő korlátot kaphat. Ráadásul acélból készült feszítő vasalatnak a kőszerkezeten történő végigvezetésével a torony az Eurocode szabvány szerint is földrengésállóvá tehető."'10 A többi pályázati terv1’1 a torony megtámasztása mellett végezhető részleges kőcserét dolgozta ki. Fodor László terve ezt egészítette ki a vasbeton bélés meghosszabbításával az alapsíkig és ennek bekötésével az alapba. Ehhez a lépcsőszerkezet alsó 2,5 méteres szakaszának elbontása lett volna szükséges. Ezt egy külső vasbeton gyűrűs megerősítés egészítette volna ki, összekötve a belső vasbetonnal. A 2004-ben megtartott műemléki tervzsűri a bontásos technológiát már első körben elvetette. A további variációkat megvitatva Fodor László tervét tartotta kidolgozhatónak.112 A vélemény alapján a KVI a kiviteli terveket a Botos-Cséfalvay építészirodával és Fodor László statikusi közreműködésével készíttette el. A terv a fenti megoldást finomította, korlátozott kiterjedésű alapfeltárásra is támaszkodva.1112006-ban megjelent a Kő című szaklapban Gálos Miklós cikke a minaret kődiagnosztikai vizsgálatáról.114 Nem tudni, hogy a későbbi tervek mennyire használják fel e független vizsgálat eredményeit. A tervekre a KÖH Miskolci Irodája 2007. augusztus 16-án építési engedélyt adott. Az engedély azóta, a munka megkezdése hiányában hatályát vesztette. 2010 után újabb tervvariánsok készültek, alapvetően a korábbiakat finomítva. A legutóbbi, 2014-es tervtanács115 szakmai véleménye elfogadta a Botos-Fodor féle felújítási megoldást: „... az erkélykorláta tervek szerint megmarad; a burkoló kövek cseréjéről egyenként kell dönteni. A torony alapozása is megerősítendő cölöpözéssel.'’ Aztán hozzáteszi, hogy „További vizsgálatokra van szükség a végleges döntések megalapozása érdekében. [... ] A dzsámi régészetilegfeltárandó. Falainak részbeni, támpillérként való rekonstrukciója segíthetne a statikai gondokon’.’ Az itt is felvetett bontásos megoldásra a válasza: ,A tárgyalás során felmerült a teljes torony bontása és rekonstrukciója. Ez a megoldás csak a torony valóban menthetetlen állapota esetén választható; ha egy mód van rá, az anyagában való megőrzést kell választani." A már 2004-ben veszélyesnek, egy éven belül felújítandónak ítélt116 minaret felújítása azóta sem kezdődött meg. 128 Báthory 2012.59-69. Itt Dogan Kuban: Report on the Restoration oj the Minaret at Eger. 2003. című szakvéleményének teljes szövege. 129 Emlékeztető, 2003. 07. 25-én a KVI hivatalos helyiségében, jelenlevők: a KÖH és a KVI illetékes szakemberei és Tóth Kálmán kőrestaurátor, készítette Vad Gábor, KVI Nytsz.: 861 — 5/2003. 130 Reneszánsz 2004. 131 Fodor 2004., Fimüv 2004. 132 A tervzsűri jegyzőkönyvét nem sikerült megszereznünk, így személyes emlékeinkre alapozunk. 133 Alapfeltárásokat és talajmechanikai fúrásokat 1970-ben a Heves Megyei Tanácsi Tervező Vállalat, 2005-ben a LÉNÁRD-Geotechnika Bt., majd 2012-ben a GEOHUN Kft. végezte, vö. Bodnár-Csizmadia 1970., Lénárd 2005., GEOHUN 2012. 134 Gálos 2005. 135 Központi Építészeti Tervtanács Műemléki testületé, Vsz.: 5/2014, 2014. 01. 14. Tárgy: Eger minaret műszaki felújítása, szerkezet megerősítése. 136 Fodor 2004. Epilógus: egy megoldási javaslat Báthory Gábor műemlékvédelmi szakmérnök 2012-ben megvédett műemlékvédelmi szakmérnöki diplomadolgozata a minaret megmentésének radikális megoldásával foglalkozik. A dolgozat - melynek címe: „Előfordulhat, hogy egy műemléket csak a lebontása árán lehet megmenteni?"13' - a történeti áttekintés, a hibák feltárása és műemléki analógiák felsorakoztatása után részletes megoldási javaslatot ad a műemléki szempontok maximális figyelembevételével történő bontás és újjáépítés problematikájára. Az elgondolással szembeni legfőbb ellenérv, hogy nem lehet úgy eltávolítani a belső vasbeton héjat, hogy felhasználható állapotú eredeti kőanyag maradjon a minaretből, így soha többé nem lesz ugyanaz e becses emlékünk. Ez azonban nem felel meg a valóságnak - a jól kidolgozott, kőipari és építőgép-technológus szakértőkkel egyeztetett bontási technológiával minden jelenleg is ép kő viszonylag sértetlenül kibontható. Fontos az alapos előkészítés. A munkák megkezdése előtt számos vizsgálatot, feltárást kell még elvégezni. A terület lezárását követően teljes régészeti feltárásra van szükség. Ennek elsődleges célja a dzsámi és környezetének minél pontosabb megismerése. A korábban készült kőkonszignációt pontosítani kell, a belső szerkezet felmérésével is kiegészítve. Fontos lenne a lépcsőfokok és az építőkövek egymáshoz viszonyított elhelyezkedésének pontos ismerete. Falkutató szakembert is be kell vonni a vizsgálatba. A rendelkezésre álló falnedvességi szakvélemény nem a mai állapotot tükrözi. Hiányzik a fugákat kitöltő eredeti ragasztóanyag vastagságának és összetételének meghatározása is, mely lényeges a helyreállítás során alkalmazandó falazóhabarcs meghatározása szempontjából. Már előzetesen el kell dönteni, melyik bányából kívánjuk pótolni a sérült 17. századi köveket, és le kell kötni a kapacitást. A belső vasbeton héjban nyitandó kutatónyílásban műszeres vizsgálattal kell megmérni a beton tapadását a kőfelületen. Az itt szerzett tapasztalat alapján lehet pontosítani a bontás, leválasztás technológiáját. A feltárások és kutatások alapján elkészíthető a kiviteli terv, mely pontos és részletes technológiai előírásokat is tartalmaz. A kivitelezés idejére elő kell írni a megfelelő szakemberek (műemléki gyakorlattal rendelkező felelős műszaki vezető és műszaki ellenőr, kőrestaurátor stb.) alkalmazását. Biztosítani kell megfelelő méretű felvonulási területet. Erre a célra rendelkezésre áll alig 100 méter távolságra, a várfal tövében egy nagyobb állami-önkormányzati tulajdonú telek, mely a Dobó-bástya falának 1976. évi ledőlésekor lakhatatlanná vált házak helyén jelenleg fizetős parkolóként szolgál. A minaret elbontásához szükséges állványzatot nem kell a minaret súlyának megtartására méretezni. Elegendő egy könnyű csőállvány megépítésével számolni. Az állványzatot a minaret bontásával együtt kell majd visszabontani és az építés ütemében ismét felépíteni. Az akár 1 tonnát is elérő kőtömbök mozgatására darut kell telepíteni. Az állványzat elkészültét követően kezdődhet a szerkezet óvatos bontása. Először a toronyról le kell emelni a horganylemezből készült csúcsdíszt. A sisak bontásakor a köveket óvatosan fel kell lazítani. Minden követ a felső felületén konszignációs jellel kell ellátni és mindent részletesen dokumentálni. Itt minden bizonnyal előkerülnek a Sztehlo Ottó által használt kötőelemek. A vasbeton bélés elbontása lesz a legkényesebb feladat a munka során. A pontos technológiát szakértői közreműködéssel az első sor bontásakor kell kísérleti úton kidolgozni. A kibontandó kövek tengelyébe az emeléshez szükséges teherbírásra méretezett dűbeles emelőkampókat kell belehajtani. A kampók alá egy vezetősínt kell a vágás idejére berögzíteni. A vezetősínre lehet a sugárirányú fugától 22,5 cm-re a vágógépet felerősíteni. Az alkalmazandó berendezés egy 1000— 1200 mm átmérőjű, lézerhegesztett tárcsás betonvágó. Ezzel pontosan beállított mélységben végig lehet 137 Báthory 2012. 84
