Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 1. A Dobó István Vármúzeumban 2014. február 7-8-án megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 32. (Eger, 2016)
Fajcsák Attila: Az egri vár 19. századi kálváriája. Szabó János Győző emlékének
ÖRÖKSÉGÜNK VÉDELME ÉS JÖVŐJE 1. tavaszán, az érsekség megrendelésére, 29 rajnai forintért.40 Sajnálatos módon a stációk felszentelésének pontos idejéről, körülményeiről nincsenek adataink. Tudott dolog, hogy a szabad ég alatt lévő vallásos emlékhelyek - kereszt, szobor, Kálvária stb. - erősen ki voltak szolgáltatva az időjárás viszontagságainak. Ezért részben ájtatossági, részben pedig esztétikai szempontból időközönként azokat felújították. Feltételezésünk szerint a stációk első jelentősebb felújítása 1862-ben volt. Ekkor derült ki, hogy a kezdet kezdetén letett adományok csak a stációk építésére voltak elegendők. Ezért a szükséges pénzfedezetet újabb adományokból kellett előteremteni. Jelen esetben két vezető egri pap jóvoltából sikerült összeszedni a felújításhoz szükséges pénzt. A hét búcsúkép kijavításáért, a stációk újrafedéséért és kisebb kőművesmunkákért összesen 372 koronát fizetnek kr az Érseki Hivatal pénztárából.41 Közel egy negyedszázaddal később az újbóli felújításkor, ismét gondot okozott a hiányzó pénzfedezet. Ekkor, 1886 januárjában, Roskoványi Ágoston nyitrai püspök, aki erős szálakkal kötődött Egerhez, 500 forintot ajánl fel az Egyházmegyei Ájtatos Alapítványi pénztárba a Kálvária kijavítására.42 A millenniumi ünnepségek alkalmából a várban nagy ünnepséget rendeztek. 1896 áprilisában Foltin János kanonok-plébános Samassa József érsekhez írott levelében felhívja a figyelmet a Kálvária-építményeken és a Szent István-szobron tapasztalható, az idő viszontagságai okozta romlásokra. A költségvetések benyújtásával egyben kéri a munkák megkezdésének engedélyezését. Tancsa Lajos egri építési vállalkozó szerződésben vállalta, hogy május 8-ra elvégzi a szükséges munkálatokat.43 Egy 1902 nyarán keltezett levél újabb renoválásról tanúskodik.44 40 MNL HML XII-3/e/390.892. sz. iratcsoraó Nr. 16. 41 EÉL Par. Agr. 1619/1862. 42 EÉL Par. Agr. 28/1886. 43 EÉL Par. Agr. 1637/1896. Május 16-án az Érsekségről kiküldött szakértői bizottság megtekintette az elvégzett munkát, s a felülvizsgálati jegyzőkönyv elkészülte után 186 forint 70 krajcárt fizettek ki a Kálvária ipartőkéjéből. Óvadékul 16 forint 30 krajcárt visszatartottak arra az eshetőségre, hogy ha egy éven belül valamilyen gond merül fel a végzett munkával kapcsolatosan, azt a vállalkozó köteles kijavítani. Egy év múlva egy szakértői bizottság végigjárva a stációkat, szobrot, keresztet, kifogástalannak, időtállónak találták Tancsa munkáját. A felülvizsgálati jegyzőkönyv elkészülte után a visszatartott összeget kifizették. EÉL Par. Agr. 2482/1896., 2980/1897., 3181/1897., 3340/1897. 44 EÉL Par. Agr. 4716/1902. Wind István építészmérnök költségvetésében az alábbi munkák szerepelnek: „l.A Krisztus tölgyfakereszt talapzatának javítása és az egész kereszt kétszeri mázolása (szürkére); 2.2 elkorhadt lator kereszt újonnan készítése a meglévők szerint, felállítással kétszer szürkére mázolva, a képek leszedése és ismét felhelyezése-, 3.3 kép átfestése; 4. A keresztek előtti lesüppedt lépcsők felbontása, újból való lerakása a szükséges alapzattal és port. cement hézagolással; 5. A keresztek körüli kőburkolatfelbontása, újonnan lerakása cement hézagolással (borítással); 6.7 stációépületen a falvakolat javítása, kétszeri színezése, az olajfestéssel lemázolt reliefképek tisztítása. " A felülvizsgálati vélemény elkészülte után, 1902. szeptember 18-án 574 korona 20 fillért, egyösszegben Wind felvette. A domborművek finomabb részletei a gyakori átfestéstől teljesen elmosódtak, így hosszú idő után, 1908 nyarán időszerűvé vált azok jelentősebb restaurálása.45 * * Elképzelhető, hogy a hét stáció legutolsó felújítása 1916 májusában lehetett, mely munkálatok végösszege 265 korona volt.4* A hatodik stációt a gótikus székesegyház ásatási munkálatai miatt az 1920-as évek végén le kellett bontani és nem sokkal később a negyedik is erre a sorsra jutott.4 A többi öt stációt az 1958-ban folytatott ásatások során bontották le. ( 11. kép) A Kálvária keresztjeinek felállítását, a kápolna és a stációk építését követően került a vár Setét kapujába Dobó István síremléke, ettől nem messze, a gótikus székesegyház egyik oszlopára Szent István szobra. Ezekről, mint korábban már említettük, itt nem ejtünk szót. A várbeli Kálvária, szenthely kialakításának utolsó mozzanata a harangállítás volt. Erre az egri hívek tesznek először javaslatot egy, az érsekhez írott levelükben 1838 decemberében kérve, hogy a „harangocskát az Üdvözítő Koporsójához beadakozott pénzmennyiségből’ készíttessék el.48 A felszentelés pontos idejéről nincs megbízható levéltári adat. Nézetünk szerint 1839-ben lehetett, feltehetően húsvétkor, legalábbis erre enged következtetni Pyrker építkezéseiről, illetőleg azok kiadásairól készült egyik kimutatás dátuma. Innen tudjuk azt is, hogy a harangért, s annak behelyezéséért a Gergely-bástya egyik lőrésébe, (13. kép) 271 rajnai forintot fizettek ki.49 A harang öntésének pontos ideje, készítőjének neve tehát nem ismert.50 A harangot az 1950-es évek elején ismeretlenek lelopták a Gergely-bástya töréséből, és eladták a MÉH-nek, ahonnan a múzeum akkori igazgatója szerezte vissza. Ezt követően került a kis harang az irodaépület falára, részben díszítő célzattal, részben pedig praktikus szempontból: ezzel jelezték az 1990-es évek elejéig a Vármúzeum dolgozóinak az ebédidőt. A 19. században a kápolnában naponta tartottak istentiszteletet, melynek alkalmából szokás szerint harangoztak. Ezenkívül az István-napi búcsú idején verték félre a kis harangot, néha pedig a város valamely házának 45 EÉL Par. Agr. 6270/1908. A munkálatokat Krizsán Ignác szobrász-kőfaragó végezte el. A munka elvégzése után készített felülvizsgálati szakvéleményből derül ki, hogy a korábbi meszes-budaiföldes festés helyett a mester három színben olajfestéket használ. A hét stációkép restaurálásáért 240 koronát fizettek ki a Kálvária fenntartási alapjából, 1908 októberében. 46 EÉL Par. Agr. 3445/1916. A felülvizsgálati jegyzőkönyvben tett észrevételeket Nagy Péter kőművesvállalkozó rövid időn belül kijavította. EÉL Par. Agr. 3789/1916., 3893/1916. 47 Brezn ay 1931.72. 48 EÉL Par. Agr. 2155/1838. 49 MNL HML XII-3/f/60.33 tétel. Hivatkozik rá sugár 1897.128. 50 A harang leírása: a vállon körbefutó szalagban, antiqua betűkkel GOSS MICH IN ERLAU felirat olvasható, amelyet két oldalról szerény díszítmény fog közre. A harang oldalán Szűz Mária domborműve látható, bal kezében liliom, jobbjában pedig rózsafüzér. A harangnyelv kereszt alakú. Felső átmérő: 18 cm; alsó átmérő: 32 cm. Magasság korona nélkül: 26 cm; magasság koronával: 36 cm. Súlya kb.: 30-40 kg. Sajnos nem deríthető ki, hogy melyik egri mester műhelyében készült. (Valluch István néhai kanonok plébános, művészettörténész szíves szóbeli közlése. 136 11. A második stációfülke az 1930-as években (Országos Műemléki Felügyelőség Fotóadattára Műemléki Fényképtár 47.543)
