Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 1. A Dobó István Vármúzeumban 2014. február 7-8-án megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 32. (Eger, 2016)
Jankovics Norbert: Adatok Hatvan középkori és kora újkori topográfiájához. Középkori templom és temetőrészlet, kora újkori településmaradványok feltárása a hatvani Grassalkovich-kastélyban
ÖRÖKSÉGÜNK VÉDELME ÉS JÖVŐJE 1. A fenti gondolatmenetből két lehetőség adódik. Az egyik, hogy elfogadjuk Doktay Gyula rekonstrukcióját, azzal a megkötéssel, hogy a Houfnagel-féle metszeten szereplő keresztény templom biztosan nem azonos a most megtalált épülettel, sőt a legvalószínűbben csak képzelet szüleménye, és a mai barokk templom helyére csak véletlenül esik. A másik, hogy a Doktay-féle rekonstrukció kissé elcsúszott, az 1657-es ábrázoláson középtájon látható templom a pincében találttal azonos, a kastély a középkori piactér területére épült, amely így nem volt azonos helyen a mai Kossuth Lajos térrel. A kérdés eldöntéséhez feltétlenül hozzátartozik a belső díszudvar északnyugati negyedében talált kőház értékelése. A középkori templom és a kora újkori ház közvetlen összefüggésben ugyan nincs, de egykori szintjeik biztosan nem voltak nagyon különbözőek. A templom alapozása 117,00 mBf szint körül és felett található, a ház 117,70 mBf szint felett állt. Evlia Cselebi ugyan csak szegényes faépületeket írt le hatvani látogatása alkalmával, az általunk feltárt kőépület eredeti megjelenése biztosan nem volt túl reprezentatív, külső járószintjének leletei és építéstechnikája szerint is török kori lakóházként vagy műhelyként azonosítható. Az eredeti Doktay-féle rekonstrukción a kőépítmény túl közel esne a várárokhoz, a kissé módosított változaton viszont kényelmesebben elfér. Akármi is legyen a megoldás, a kérdést csak az erődítések alaprajzának szisztematikus felderítése, és az ismert ábrázolások kalibrálása oldhatja meg, a Doktay rekonstrukció módosításának szükségszerűsége jelenleg nem zárható ki. Mivel az itt egykor álló épületek, és jelenségek szerencsére nem pusztultak el maradéktalanul a kastély építése során, a jövőben ezek tovább is kutathatóak lesznek. Még egy korszaka akadt az általunk kutatott terület történetének, amelyről régészeti módszerekkel nyertünk fontos adatokat, ez a korszak pedig bármennyire különösen hangzik is, a 20. század eleje volt. A Deutsch majd nemesítéssel báró hatvani Deutsch, majd csak Hatvány család tagjai a 20. század elején jelentős átalakításokat végeztek a kastélyon és környezetében. Az 1910-es évekre jött létre az a neobarokk kert, amelyről számos leírás és fotó is létezik. A második világháború után ezt a pompás kertet tudatosan tették tönkre, belső szintkülönbségeit részben feltöltéssel szüntették meg, területén kórházi hőközpontot, tűzivíz tározót és mosodát építettek. A mostani helyreállításnak csak a kert részleges rekonstrukciója a célja, mivel a későbbi épületek elbontása nem történt meg, azok új funkcióval tovább üzemelnek majd. A kert egykori elemei közül a leglátványosabb, a főtengelyben lévő allé az archív fotók tanúsága szerint két, eltérő szinten feküdt. A felső és alsó kertrészeket egy széles, reprezentatív díszlépcső kötötte össze. A kutatás kezdetén a két kertrészt elválasztó támfal részben a helyén volt, de sem az eredeti szintek, sem a lépcső helye és mérete nem volt ismert. A lépcső helyén végzett feltárás során gyorsan kiderült, hogy a 19-20. századi kert sétányainak és díszítő elemeinek jelentős nyomai maradtak, így régészeti módszerekkel sikerült a nem túl távoli múltban elpusztult részleteket napvilágra hozni. FELHASZNÁLT IRODALOM Albert Tamás 2014 Kastélyfelújítás, új funkciók. In: B. Gál Edit (szerk.): A hatvani Grassalkovich-kastély. Hatvan Város Önkormányzata, Hatvan, 119-130. B. Gál Edit (szerk.) 2014 A hatvani Grassalkovich-kastély. Hatvan Város Önkormányzata, Hatvan. B. Gál Edit 2014 A hatvani uradalom. In: B. Gál Edit (szerk.): A hatvani Grassalkovich-kastély. Hatvan Város Önkormányzata, Hatvan 2014.25-38. Csomortány Levente - Rozmann Viktor 2009 A hatvani Garssalkovich-kastély. A főépület és a keleti melléképület kutatási dokumentációja és értékleltára. 1-11. kötet. Kézirat, Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat, Budapest. Dercsényi Dezső - Voit Pál (szerk.) 1978 Heves megye műemlékei. 111.. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 250-279. EKF 2004 Első Katonai Felmérés, 1782-1785. Arcanum DVD-Rom, Budapest, Coll: XVI. Sect.: 19. Evlia Cselebi 1908 Evlia Cselebi török világutazó magyarországi utazásai. Karácson Imre (szerk.) Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, II. kötet 107-109, 211-212. Györffy György 1987 Hatvan. Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza III. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 98-99. Györffy György - Zólyomi Béla 1994A Kárpát-medence és Etelköz képe egy évezred előtt. In: Györffy György - Kovács László (szerk.): Honfoglalás és régészet. Balassi Kiadó, Budapest, 13-37. Heves megye várai 2009 Hatvan. In: Sárközy Sebestyén (szerk.) : Heves megye várai az őskortól a kuruc korig. (Magyarország várainak topográfiája 2.) Castrum Bene Egyesület, Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, Budapest-Eger, 40-42,74-76. Jankovics Norbert 2012 Hatvan, Grassalkovich-kastély. Régészeti próbafeltárás. Dokumentáció. Kézirat, MNM-NÖK. 2013 Hatvan, Grassalkovich-kastély. Megelőző feltárás és régészeti szakfelügyelet. Dokumentáció. Kézirat, MNM-NÖK. 2014 Középkori templom a barokk kastélyban. A hatvani Grassalkovich-kastély régészeti kutatásának új eredményei. In: B. Gál Edit (szerk.): A hatvani Grassalkovich-kastély. Hatvan Város Önkormányzata, Hatvan, 5-24. Kalicz, Nándor 1984 Die Hatvan-Kultur. In: Tasic, Nikola (szerk.): Kulturen der Frühbronzezeit das Karpatenbeckens und Nordbalkan. Belgrad, 191-215. 96
