Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 1. A Dobó István Vármúzeumban 2014. február 7-8-án megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 32. (Eger, 2016)

Jankovics Norbert: Adatok Hatvan középkori és kora újkori topográfiájához. Középkori templom és temetőrészlet, kora újkori településmaradványok feltárása a hatvani Grassalkovich-kastélyban

JANK.OVICS NORBERT

Kassa András

2009 A hatvani vár nyomai a mai városképben. In: Hatvani Kalendárium. Hatvan, 91 -99.

Kozák Károly

1978 (Hatvan) Prépostság,Vár. In: DERCSÉNYlDezső-VOiTPál (szerk.):Hevésmegyeműemlékei.III.MagyárTudományosAkadémia, Budapest,270-277. Magyar régészet

2003 Magyar régészet az ezredfordulón. Visy Zsolt (szerk.) Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, Budapest.

MKF

2006 Második Katonai Felmérés 1806-1869. Arcanum DVD-Rom, Coll.: XXXV Sect.: 49. Budapest.

ÖHT

2009 Hatvan, Kossuth Lajos tér. (2994/3 hrsz.) Tereprendezési és mélygarázs-építési munkák. Örökségvédelmi hatástanulmány, Régészeti munkarész. Kézirat, Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat. Budapest.

Parádi Nándor

1960 Hatvan. Az 1959. évi régészeti kutatásai. In: Régészeti Füzetek Ser. I. No. 13. Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest, 73.

1961 Hatvan. Az 1960. évi régészeti kutatásai. In: Régészeti Füzetek Ser. I. No. 14. Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest, 111.

Soós Imre

1978 Hatvan város története. In: Dercsényi Dezső - Voit Pál (szerk.): Heves megye műemlékei. III. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 250-259.

Soproni Sándor

1970 Késő római katonai őrállomás Hatvan-Gombospusztán. In: Szabó János Győző (szerk.): Dolgozatok Heves-megye múltjából. Dobó István Vármúzeum, Eger, 17-29.

Sugár István

1985 A török végvárrendszer Eszakkclet-Magyarországon (Heves, Külső-Szolnok, Borsod vármegyék és a Jászság). In: Bodó Sándor - SzABÓJános (szerk.): Magyar és török végvárak 1663-1684. (Studia Agriensa 5.) Eger, 229-305.

Szepes (Schütz) Béla

1994 ( 1940) Hatvan község története. (Reprint), Hatvan.

NORBERT JANKOV1CS

TOWARDS AN UNDERSTANDING OF THE TOPOGRAPHY OF HATVAN IN THE MEDIEVAL AND EARLY MODERN ERA*

THE EXCAVATION OF A MEDIEVAL CHURCH AND CEMETERY FRAGMENT,

AND EVIDENCE OF AN EARLY MODERN SETTLEMENT AT THE GRASSALK.OVICH PALACE, HATVAN

Hatvan ’s regional importance as a town can be attributed to its being situated at a point where a number of important overland routes meet and where several geographical regions converge. Evidence of the individual archaeological and historical periods can be found on a number of sites in the town, with the settlement patterns in the early periods characteristically being found on the peripheries of the current town. Those finds in the centre of the town tend to be from the Árpád period, the very time at which the town was to occupy its present position. It was at this time also that the centre of the settlement found itself on the bend of the River Zagyva that survived the redirecting of the river’s course. In 2012 and 2013, prior to the renovation of the Grassalkovich Palace, the Ancient Monument Research Department of the Hungarian National Museum's National Heritage Protection Centre undertook an archaeological survey in the palaces cellars and gardens.

In the central part of the cellars, remains of the stone walls of a previously existing building, albeit small in number, came to light bearing no relation to the present building. This partly excavated single-aisle medieval church, with its flat-ended chancel, appears to have pre dated Hatvans Premonstratensian deanery church, the foundation of which is put in the second half of the 12th century, making the excavated building a relatively early structure. The superimposition of the graves, and the large number of individuals buried in the church itself suggest that the parish church was used right up until the Turkish conquest.

The most significant archaeological discovery in the inner courtyard was a building with its own walking level accompanied by some finds dating from the period of the Turkish occupation.

During the course of our investigations we were unable to find anything from the modern-period fortifications. This was probably due to the fact that the palace we see today currently occupies the central part of the medieval and early-modern castle, and that any such finds are more likely to be found further away, the palace garden being the closest such site.

This study was published in a slightly different form, albeit covering the same material, in the volume of studies which was published to accompany the ceremonial handing-over of the renovated Hatvan palace.JANKOV1CS 2014.

97