Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 1. A Dobó István Vármúzeumban 2014. február 7-8-án megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 32. (Eger, 2016)
Petercsák Tivadar: Múzeum a várban - Vártörténet a múzeumban
PETERCSÁK TIVADAR PETERCSÁK TIVADAR MUZEUM A VÁRBAN - VÁRTÖRTÉNET A MÚZEUMBAN Eger város meghatározó kulturális öröksége all. századtól folyamatosan épített, kezdetben a püspöki központnak helyet adó, majd a török elleni védelmet biztosító erődítmény. Az 1552-es dicsőséges győzelem indította el az egri vár országosan egyedülálló kultuszát, amely évszázadokon át az irodalmi és képzőművészeti alkotások, drámai és zenei művek, filmek segítségével járult hozzá ahhoz a páratlan népszerűséghez, amely jellemzi.1 Az elmúlt Gárdonyi-év tovább erősítette azt a szerepet, amelyet Gárdonyi Géza az Egri csillagok megírásával betöltött a várkultusz szélesítésében és ébrentartásában. Főként neki köszönhető, hogy a városunkba érkező látogatók elsősorban a hősi harcok helyszínét keresik. Azokra a falakra, bástyákra, földalatti kazamatákra és titkos folyosókra kíváncsiak, amelyekről olvasmányélményeik, tanulmányaik révén ismeretekkel rendelkeznek. A vár tömeges látogatására azóta van lehetőség, hogy ott a 20. század első felében kiállításokat rendeztek, majd 1958-ban hivatalosan is múzeum költözött az erődítménybe. Ennek neve ekkortól lett Dobó István Vármúzeum. A név szimbolikus, hiszen egyszerre utal a kultusz alapját biztosító személyre és eseményre, másrészt hangsúlyozza, hogy egy várban működő múzeumról van szó. Előadásom témaválasztását, a vár és a múzeum szimbiózisának bemutatását az a tény motiválta, hogy ez az intézmény 2013-tól megyei hatókörű városi múzeumként Eger önkormányzatának fenntartásában működik. ( 1. kép) A városban a múzeumi gondolat a római katolikus egyházhoz köthető, ami a 19. századi egri főpapok (Pyrker János László, Bartakovics Béla, Samassa József) művészetpártoló tevékenységének köszönhetően jelentős kiállításokat, az 1870-es években pedig az Érseki Líceumi Múzeum létrejöttét eredményezte.2 A múzeum és a vár fogalmának összekapcsolása a 20. század elejétől jellemző. Először Türk Frigyes fogalmazta meg 1905. november 18-án az Egri Állami Tanítótestületnek tartott felolvasóülésen, majd az Eger vára című munkájában a vármúzeum gondolatát: „vajha Dobó-muzeumot állítanának a várban, a hol a szanaszét szóródott és elkallódó emlékeket összegyűjtve láthatnák a kegyeletes látogatók!”3 Türk Frigyest előadásával és füzete megjelentetésével az a szándék vezérelte, hogy ráirányítsa a figyelmet a vár értékeire. Dobó István és társai tettét ő is a hazaszeretetre nevelés fontos példájának tekinti. „Párját ritkító nevelő iskola- nak nevezte az egri várat, és hangsúlyozta, hogy „őrizzük ezt a szent helyet. Vigyük jel oda az iskolát, ismertessük meg minden egri gyerekkel a hazafias önfieláldozásnak ezt a dicső romszinterét!" A könyvet iskolások jutalmának is szánta, így irányítva rá a figyelmüket a város történeti értékeire. A várban ekkor még laktanya volt, és a múzeum, illetve kiállítások megvalósítására csak az 1925-ben megkezdődött régészeti ásatásokkal nyílt lehetőség. Ismert ugyan egy „EGRI VÁRMÚZEUM 1925" feliratú bélyegzőnyomat, de csak 1928-ban létesült először gyűjtemény, a lapidárium a várban.4 Az ásatások eredményeként 1931-ben már az emeleti kaszárnyatermekben is volt kiállítás.5 1937-ben bevonták a várásatási bizottságba a műgyűjtő Barcsay Amant Zoltánt, és megbízták a múzeum 1 Az egri vár kultuszához lásd: Agria XXXVIII. Az Egri Múzeum Évkönyvében a 2002-ben rendezett konferencia tanulmányait! 2 Bujdosné Pap 2013.169-189. 3 Türk 1906.(2011)58. 4 Kiss 1987.578-579. 5 A várfeltárások történetét lásd: Lénárt 1982. I. Légi felvétel az egri várról, 2000 (fotó: Prohászka Imre) igazgatásával. Az 1937. október 24-én a saját gyűjteményéből az ágyútermekben nyitott kiállításon főként harci eszközök - török fegyverek mellett kardok, lándzsák, szuronyok, tölténytartók és zászlók - voltak láthatók.6 A város számára múzeumot szorgalmazó egri polgárok az 1930-as években már létrehoztak egy gyűjteményt, ami a második világháború alatt szinte teljesen megsemmisült. A háború után a Buttler-házban jött létre a Városi Múzeum, amely 1949-ben átvette a Vármúzeum anyagát, és 1950-ben Heves-Egri Múzeum néven működött. 1951-ben lett az intézmény neve Dobó István Múzeum. A névfelvétel szimbolikus, és jelzi, hogy a korszak döntéshozói és múzeumi szakemberei is fontosnak tartották a vár és a város életében kiemelkedő korszak és az azt megtestesítő várkapitány emlékének a megőrzését. 1952-ben, a várvédelem 400. évfordulóján rendezett állandó kiállítás és az ünnepségek fokozták a vár iránti érdeklődést, amely ekkor még a honvédség kezelésében laktanya volt, de a kazamatákat látogathatták. A katonaság 1957-ben vonult ki a várból, de nem volt evidens, hogy oda a múzeumot költöztessék. Az intézményt 1952-től igazgató dr. Bakó Ferenctöl tudjuk, hogy néhányan zöldségraktárakat képzeltek el a hűvös kazamatákban, mások lakásokat építettek volna a területen. Bakó Ferencnek az 1957-ben megalakult Eger Vára Barátainak Köre támogatásával sikerült meggyőznie a helyi és országos szerveket, hogy a történelmi falak között a vár hagyományait méltóképpen ápoló és azokat megismertető múzeumnak kell működni. így költözött fel a múzeum 1958-ban a várba, és ezt a tényt erősítette meg, hogy az intézmény neve Dobó István Vármúzeumra változott.8 (2. kép) Az eltelt közel hat évtized igazolta a döntés helyességét. Az Országos Műemléki Felügyelőség mellett a múzeum is érdekelt lett a régészeti feltárás és a műemléki helyreállítás megkezdésében és folytatásában. Ezek révén bővültek a látogatható terek, ahol a múzeum szakemberei állandó és időszakos kiállítások rendezésével biztosítottak látnivalókat a várba érkezőknek. Az 1957 végén megkezdődő és napjainkban is tartó régészeti ásatások felidézésétől - az e témát feldolgozó előadások miatt - most el-6 Kiss 1987.582. 7 Bakó 1963.7-38., Petercsák 2008.285-286. 8 Petercsák 2008.287. 2. Dr. Bakó Ferenc (1917-1998) II
