Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 1. A Dobó István Vármúzeumban 2014. február 7-8-án megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 32. (Eger, 2016)
Petercsák Tivadar: Múzeum a várban - Vártörténet a múzeumban
ÖRÖKSÉGÜNK.VÉDELME ÉS JÖVŐJE 1. tekintek. Ugyanakkor hangsúlyozom ennek fontosságát, hiszen akár a múzeumon kívüli, akár az intézmény alkalmazásában álló régészek végezték a feltárást, a leletek a múzeumot gazdagították, és folyamatosan beépültek az évtizedek alatt meg-megújuló kiállításokba és tudományos kutatásokba. A régészeti feltárásokkal párhuzamosan folyó felújítások eredményeként magasodtak fel a várfalak, újultak meg a székesegyház falai, védőtető készült a rotunda maradványai fölé, lehetőség nyílt kiállítások rendezésére a gótikus püspöki palotában, az egykori kanonoki házak fölé emelt épületben, az ágyútermekben, a hajdani börtönben, a Föld-bástyában, és elkészült a Setét-kapu, a középkori kerek torony, a Kovácsok bástyája és legutóbb a Dobó-bástya rekonstrukciója. 1958-tól sorra nyíltak az állandó kiállítások - az Egri Képtár, a természettudományi és néprajzi tárlat -, de látogathatók voltak a kazamaták, aknafigyelő folyosók és a kaszárnyatermek is. Ez utóbbiakban már ekkor a vár építéstörténetét, régészeti leleteit és hadtörténeti anyagát közreadó tárlatokat nyitottak. A vár történetét bemutató állandó kiállítás a felújított püspöki palota emeleti termeiben először 1965-ben, majd 1980-ban, legutóbb pedig 2001 -ben készült. Ezek a saját koruk szakmai és technikai színvonalán követték nyomon all. századtól a 18. századig az erődítmény építését, hadieseményeit és mindennapi életét. A tárlatokon mindig nagy súllyal szerepel az 1552-es várvédelem. A régészeti és történeti kutatások újabb eredményei szélesítették a püspöki központ és a végvár bemutatási lehetőségeit.9 (3. kép) A földalatti erődítményrendszert minden látogató felkeresi. Az ezredfordulótól történelmi kosztümben megjelenő tárlatvezetők segítségével megismerhetik a várban előkerült míves kőfaragványokat, az ágyútermeket és az egri vár 3. Részlet a vártörténeti kiállításból, 2001 (fotó: Lónyainé Nagy Éva) egyedülálló attrakcióját, az aknafigyelő folyosókat. Az izgalmas sétát az elsüthető ágyúk és azok felszerelési tárgyai, a rekonstruált tüzes kerék és az ellenség aknamunkáját szemléltető vízzel teli edény, valamint a dob a borsószemekkel teszik szemléletessé és élményszerűvé. A várkultusz ápolásának sajátos lehetősége a gótikus püspöki palota földszintjén lévő Hősök terme. Ez az a kegyeleti hely, ahol a látogatók fejet hajthatnak az egri várvédők előtt. Az 1965-ben elhelyezett szimbolikus szobrok10 mellett itt van Dobó István ruszkai síremlékének eredeti fedőlapja, amely 2002-ben kiegészült a tumba oldallapjainak másolatával, így látható Egerben a dobóruszkai síremlék teljes rekonstrukciója, amely előtt ünnepi alkalmakkor díszőrség áll. Különleges esemény részesei lehettek az egriek 2008. június 26-án délután, amikor Dobó István földi maradványai előtt - amelyeket a ruszkai templomban végzett feltárások és az 9 PetercsAk 2008.291, H. Szilasi 2008.351. 10 Bakó 1966.349, Sugár 1991.208,224. A pilonhgur.it Kiss István (1927-1997) szobrászművész alkotásai. antropológiai vizsgálatok után Budapestről visszaszállítottak az újratemetés helyszínére - a Hősök termében leróhatták kegyeletüket. (4. kép) A múzeum várral kapcsolatos témakörökben számos időszaki kiállítást rendezett. Tárlat emlékezett a várfeltárás megindulásának 50. évfordulójára (1975), a vár töröktől való visszafoglalásának 300. évfordulójára (1987), 1982-ben pedig a magyarországi végvárakat mutattuk be. Nagy sikere volt a Világ fegyverei - a fegyverek világa című kiállításnak (2005), amelyből jelenleg is látható egy válogatás a Dobó-bástyában. Emléktárlat készült Gárdonyi Gézáról (1963), az Egri csillagokról (1988), annak külföldi kiadásairól, a várbeli régészeti kutatások eredményeiről (1988), a végváriak költészetéről (1994), az 50 éves várbaráti körről (2007) és a 450. évfordulón (2002) az egri vár kultuszáról. (5. kép) Az erődítmény nemzetközi megismertetését szolgálták a németországi Siegenben és Esslingenben (1995), a csehországi Teplicében (1995), a franciaországi Nantesben (2000), a szlovákiai Dobóruszkán ( 1990,2005) és az ukrajnai Sislócon (2012) rendezett kiállítások.11 A Dobó István Vármúzeum 1965-től működteti a Gárdonyi Emlékmúzeumot és őrzi az Egri csillagok szerzőjének irodalmi hagyatékát. A Gárdonyi-ház sajátos kultuszhely, ahol a látogatók megismerhetik az író személyes tárgyait. Ez a látogatás szervesen kiegészíti a várban szerzett élményeket, ahol a kazamatalátogatás után Gárdonyi sírjánál hajthatnak fejet a várvédőknek emléket állító író előtt. A múzeum a várbaráti körrel és a Heves Megyei Népművészeti Egyesülettel közösen a rendszerváltozás után cserélte le a beton fedőlapot virágos sírkertre, és állított keresztet a sír fölé. 2013-ban egri civil szervezetek és vállalkozók összefogásával is-4. Dobó István síremlékének rekonstrukciója a Hősök termében, 2013 (fotó: Lónyainé Nagy Éva) mét megújult Gárdonyi sírja, mint ahogy jelenleg is zajlik lakóházának a rekonstrukciója. A múzeum régészeti, történeti, képzőművészeti és irodalomtörténeti gyűjteményei, fotótára őrzik a vár múltjához, a püspöki központ és a végvár mindennapi életéhez, a török kori várhoz kapcsolódó műtárgyakat, dokumentumokat, képi ábrázolásokat. Ezek biztosítják, hogy a múzeum munkatársai végezhessék a vár és a város történetének kutatását, amely tevékenység az intézmény egyik meghatározó alapfeladata. A kutatási eredmények publikálására szolgál az 1963-tól folyamatosan megjelenő és eddig 48 kötetet számláló Egri Múzeum Évkönyve (AGRIA), valamint az eddig 30 kötetben kiadott Studia Agriensia sorozat. Ez utóbbi ad helyet a múzeum által 1982-ben elindított, ma már nemzetközi hírű végvári konferencia sorozat keretében elhangzott előadásoknak, de önálló kötet mutatja be az egri vár feltárásának történetét és Bornemissza Gergely életét. Az állandó kiállítások vezetői, katalógusai és a várat népszerűsítő kiad-11 PetercsAk 2008.292. 12
