Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 1. A Dobó István Vármúzeumban 2014. február 7-8-án megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 32. (Eger, 2016)

Ludányi Gabriella: Az Egri Líceum építészei. A Gerl-Fellner probléma

LUDANYI GABRIELLA 12, A Líceum lépcsői (fotó: Szántó György, 2012) szembetűnő különbözőségében mutatkozik meg legpregnánsabban. Egyértelmű, hogy a déli és északi homlokzatok ívelt timpanonja, a Hossz János és Halblechner Vencel által faragott csokros rokokó kerete­lések, az elszámolásokban emlegetett cirádák azonosíthatóak a Gerl által megrendelt faragványokkal.82 A főhomlokzat háromszögű timpanonja, az ablakok fuzéres háromszöges díszei, az erkélyt tartó gyámok antikos faragványai,*’ valamint a csillagásztorony egyszerű célszerűsége pedig az Eszterházy által megkívánt, Fellner által működése utolsó szakaszában vé­gigvitt újabb ízlés követelményeit tükrözik. A pompás épüld már felépült, de teljes befejezését Fellner már nem érte meg. Hirtelen jött súlyos betegsége miatt 1780. március 10-én kelt levelé­ben maga helyett Eszterházynak munkatársát, Grossmann József bécsi származású tatai építészt84 ajánlotta az egri, tatai és pápai folyamatban lévő feladatokra, akit Eszterházy el is fogadott, sőt utóbb őt bízta meg a szem­közt építendő katedrális tervei elkészítésével is. Fellner Jakab még az év december 12-én meghalt, utódját a püspök főként a pápai építkezéseknél foglalkoztatta, de még két évig Egerben is ő irányította a munkálatokat. Grossmann szerepe a líceum építésében már nem volt jelentős, hiszen a még hátramaradt kisebb kőművesmunkák85 82 Szmrecsányi 1937.321. Universitatis Aedificium 1772,1775. évi számlák tételei. 83 Uo. 323. 1780-as és 1781-es évek. 84 MNL HML EÉGL Raksz. 1915. Hivatkozik: Voit 1969a. 333., Grossmann József (1747- 1785). Voit 1969b. Mesterek adattára. Grossmann számos kiváló oltárt, templombelsőt is tervezett. Vő. Voit 1960. 85 Dziám András Bauschreiber a püspöki titkárhoz 1781. november 3-án írt levelében beszámolt a munkálatok haladásáról. „Az normális Iskolák készek immár, és az Anatomiais ki vagon vakolva, Kápolnais ehéten alkalmasin elvégzödik... .Az Anatómiát Nem tudguk mivel kelletik kirakattni?.... márványkövünk nintsen több, csak ki a Szálához, és az Kápolnához szükséges. A: Szálát jövő héten elfogjuk kezdeni flastromozni márványkővel, mint az Vestibulon vagyon. Bibliotheca lassan folydo­­gál... " MNL HMLXH-3f, 47. d. No. 178. 1782 márciusig befejeződtek. Végső soron a húsz év (1762-1782) alatt universitas céljára emelt épület masszív tömbje egységes látványt, rendeltetését külsejében is reprezentáló összképet ad, annak ritka példájaként, amikor a munkafolyamatok időbeli elhúzódása, összetettsége a régebbi értékek megtartását és az újabb ki­bontásának kezdetét jelenti. Az új ízlésvilág domináns megjelenése nem eklektikus közjáték, hanem a művészi szemlélet és igényesség kontinuitásának eredménye, ami egységbe és összhangba hozza nemcsak a két építész tevékenysé­gét, hanem az építés hosszú időszakának stílus és korszakváltását is. A mű végső inventorának Eszterházyt tarthatjuk. Éppen az építkezésen eszközöltetett változtatások, de a belső kialakítás és díszítés következetes, koncepciózus összetettsége is bizonyítja, hogy Eszterházy az együttest a maga teljes és racionális komplexitásában tervezte és kezelte, s művészeit annak megfelelően választotta ki. Összefoglalva az építészcsere kérdését A korábbi szakirodalom főként Szmrecsányi nyomán Fellnerben vélte megtalálni a tervezőművészt, s az épületet mint oeuvre-je egyik kiemel­kedő darabját kezelte. Soós Imre és Voit Pál 1960-as években a Heves me­gyei Topográfiát előkészítő levéltári kutatásai alapján azonban fény derült az első tervező, Jósét Gerl személyére is. A Szmrecsányi féle attribűció jogos cáfolása és Gerl működésének fel­fedezése azonban rövidesen szélsőséges megítélésbe csapott át, és teret nyert az a vélemény, ami szerint Fellner egri tevékenysége pusztán a kivitelezés­re, illetve a főhomlokzat klasszicizáló ízlésű átalakítására korlátozódott volna, de olykor teljes munkásságát is megkérdőjelezve alaptalanul esett túlzó és elutasító megítélés alá. 117

Next

/
Oldalképek
Tartalom