Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 1. A Dobó István Vármúzeumban 2014. február 7-8-án megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 32. (Eger, 2016)
Ludányi Gabriella: Az Egri Líceum építészei. A Gerl-Fellner probléma
ÖRÖKSÉGÜNK VEDELME ES JOVOJE I. Hell javaslatára bővítették a tetőépületet is emeletnyi magasítással, és a korábban tervezett kis tornyocska helyett téglány alapú építménnyel. A bővített térben „a látogatók szórakoztatására sötétkamra" került kialakításra, s az a periszkópszerű tükrös szerkezetű camera obscura, ami ma is sok látogatót vonz. Véglegesen 1779-re készült el a „nézőtorony’ a Hell által tervezett, s Fazola Lénárd által kivitelezett, a maga idejében legkorszerűbb, elcsúsztatható ajtajú forgatható kupolával.74 75 A csillagda további csinosítgatására még 1794-ből is van adat, amikor is Szikora festő a „képeket mutató asztal lagírozását" végezte.77 Véleményünk szerint a csillagásztorony építménye Gerl és Fellner munkássága elkülönítése szempontjából is fontosnak tekinthető. Bár a stíluselemek nem egyértelmű bizonyítékok, de a Fellner által máshol is következetesen és sikerrel alkalmazott francia eredetű megoldások, így a sávozott, homorú vájatú, kosárívű két oldalra nyíló kapuzatok nagy fülkéje, s az azt lezáró timpanon a korábbi kutatást látszik erősíteni,76 és Fellner szerzőségére mutat. Ezt valószínűsíti, hogy a csillagásztorony építésénél a még Gerl által megrendelt, s már elkészült lábazatköveket is átfaragtatták, tekintettel, hogy Fellner a torony első és hátsó kapuját" szélesebbre tervezte, mint elődje.78 1772-től a további munkák sorában a keleti szárny építésével párhuzamosan a nyugati főhomlokzat felépítése következett, ahol mint már említettük, Gerl idejében eljutottak a talajszintig, s a falak téglafedéssel várták a folytatást. Tervek teljes hiányában itt is magából az épület szerkezetéből lehet következtetni, hiszen nem tudjuk milyen lett volna az előcsarnok és a lépcsőház a korábbi elképzelések szerint. Eszterházy ugyanis a bécsi Theresianum példája nyomán úgy döntött, hogy e szárnyban a vizsgaterem mellett a második emeleten színháztermet alakíttat ki, a század e fontos nevelési eszközével is emelve a készülő egyetem tényét. Fellnernek tehát új feladatként el kellett készítenie a terem tervét, anélkül, hogy jelentősen változtatna a már megépített alapokon. Az új szempont szerint kellett ki-, vagy ha Gerl ugyan ismeretlen, de feltéte-74 Soós 1967. 317., Bevilaqua-Borsody 1930. 122-126. A csillagásztoronyról részletesen: Petercsák 2013.151 -155. 75 Szabó 1958.204. 76 Kapossy 1931.249, Szmrecsányi 1937.136-137, Gerö 1957.47. 77 A mai Fellner utca felőli bejáratot a 19. század közepén befalazták, helyére ablak került, majd kaput a jelenlegi teljes restauráláskor újra megnyitották. A csillagásztorony mindkét oldali kapuját az Európa-szerte ismert, és Fellner által következetesen alkalmazott felül háromszögű timpanonnal koronázott, két emeletet átfogó, magas, konvex ív keretezi. A korábbi irodalom ezt a kapudíszítő formát Fellner jellegzetes stílusjegyének tartotta, de elsőként éppen Kapossy János mutatott rá a motívum francia eredetére. 78 Hagen nyugtája, MNL HML EÉGL 1774. 261.sz. Idézi: Voit 1972. 452., valamint a Hagen-féle szerződés, uo. 455. lezett korábbi terve szemszögéből nézzük átépíteni, erősíteni a díszterem előterét, és felépíteni a bejárati földszinti tereket. Az épület e főhomlokzati részén a nem túlzottan magas, de arányos, ovális földszinti kapucsarnokból lépünk az udvar terébe benyúló téglány alaprajzú lépcsőházba, ennek hármas kapujától közelíthető meg a négyzetes, hatalmas, zárt udvar, amelyet Gerő László joggal nevezett az ország legszebb zárt építészeti terének.79 A bejárati főhomlokzatot jegyző háromszögű timpanon és a gyámok tartotta egyszerű vonalvezetésű kovácsoltvas erkély szemközt, a csillagásztorony főpárkányát koronázó, a második emeletet záró timpanon háromszögén, s a kapuzat feletti erkély rácsán köszön vissza, kijelölve a haladási irányt az udvar négyzetén keresztül. A főbejárat utáni kerek közepű lépcsőelőtér két oldaláról nyílik a lépcsőtér. A pihenővel megtört 45 fokos szögben forduló, nyugodt vonalvezetésű lépcső két oldalról a vizsgaterem előtti laposan boltozott előtérbe vezet. Az emeleti előtér boltozatát a fölötte lévő színházterem miatt nagy hossz- és keresztgerendák erősítik, amelyek stukatúrral kiegészítve többszörösen ívelt boltozati rendszert imitálnak. Ma már nem lehet eldönteni, hogy a tulajdonképpeni síkfödém ilyen megerősítésére az épület szerkezetének stabilizálása miatt került sor, vagy feltételezhetően a színház mechanikája miatt, mert utóbbira nincs egyértelmű adat. Pusztán annyit lehet rekonstruálni, hogy a színházteremnek, hasonlóan a gödöllői kastélyszínházhoz mintegy 10-11 méter mély kulisszaszínpada volt, ahogy az Povolni Ferenc, a líceum pallérjának fia - maga is tehetséges építész - felmérési rajzain látható,80 s feltételezhető, hogy a színpad megfelelő gépezetekkel, emelő és süllyeszthető szerkezetekkel, mozgatható kulisszákkal is rendelkezett.81 Az Universitas két lényeges része, az északi oldal a kápolnával és a déli a könyvtárteremmel fokozatosan készült el, hiszen úgy Gerl, mint Fellner két irányból kezdték meg építését, és a földszint, valamint az emelet elosztása, meghatározott funkciója már az építkezés meglehetősen korai szakaszában eldőlt. Gerl és Fellner tevékenységének elhatárolhatósága, stíluskritikailag is bizonyítható eltérő volta éppen e két oldalhomlokzat és a főhomlokzat összképében, a timpanonok, valamint a kőkeretek, faragványok, díszítőelemek 79 Gerö 1957.48. 80 OMFfat 14380,14420-26.-Von 1972.460,448.517. kép. 81 Az igényes színpadtechnikára utal, hogy Szikora György egri festőnek 1798-ban meglehetősen tisztes összeget, 300 forintot fizettek ki a színház számára készített munkáiért. Voit 1972.458, Garas 1955.256. 11. A Csillagásztorony (fotó: Szántó György, 2012)
