Berecz Mátyás - Bujdosné Pap Györgyi - Petercsák Tivadar (szerk.): Végvár és mentalitás a kora újkori Európában - Studia Agriensia 31. (Eger, 2015)

BITSKEY ISTVÁN: Az Athleta Christi eszménye a végvári harcokban

amely szerint a török szultán a testi, a pápa a lelki Antikrisztus, mindkettő ellen jogos tehát a küzdelem. A magyar prédikátorok első nemzedéke is ezt a lutheri—melanchthoni wittenbergi történetszemléletet követte, de ez az eszmei konstrukció rövidesen még további elemekkel bővült. Ismeretes, hogy Farkas András a zsidó—magyar történeti párhuzam kereteibe helyezve értelmezte az oszmán birodalom elleni harcot. Az antikrisztológiát Melius Juhász Péter, Károlyi Gáspár, Szegedi Kis István és mások is átvették, s ez meghatározta a magyarországi antiturcica irodalom irányait.13

Luther később - leginkább 1541-es prédikációjában - a török hadműveletek nyugati irányú kiterjedésének hatására módosította állásfoglalását, bizonyos feltételek mellett (lelki készülés, önvédelem, igaz hit oltalmazása) a fegyveres ellenállás jogosságát elismerte. Ezt az óvatos véleményt követi lényegében Bornemisza Péter, amikor így ír: „... egy kevés ideig engedne Isten birodalmot az ő népének vesszőzéséért, ... mindaddig, míg megjobbulá- sokat nem látja, azmint török császárt rajtunk. Jóllehet őnéki is Isten szerint való hivatalja lehet az ő országába, de hogy ide eresztetik reánk: ez ostora Istennek”.14 Ez az Őze Sándor által monografikusán feltárt toposz15 itt a továbbiakban kiegészül a fejedelmek hadviseléséről szóló definícióval. Eszerint „az keresztyéni hadakozás oly vitézség, kivel oltalmaztatik az igazság”, ugyanis - mint a további érvekből kiderül - általa megszervezhető a békekötés, megoltalmazható a haza és annak lakossága, megvédhető a jó erkölcs s megbüntethető a gonoszság. Számos megkötéssel ugyan, de Bornemisza Péter ugyancsak a keresztény erkölccsel összhangba hozhatónak tartja a hadviselést, sőt a történelemből példaképeket is állít ennek igazolására: „Az római

] 3 Botta István: Luther Antikrisztus fogalmának hatása a magyar reformátorok társadalomszemléletére. In: Fabinyi Tibor (szerk.): Tanulmányok a lutheri reformáció történetéből. Budapest, 1984. 51-65.; Imre Mihály: Arbor Haereseon. A wittenbergi történetszemlélet ikonográfiái ábrázolása Szegedi Kis István Speculum pontificum Romanorum című művének 1592-es kiadásában. In: G. Szabó Botond-Fekete Csaba-Bereczki Lajos (szerk.): Egyház és művelődés. Fejezetek a reformátusság és a művelődés XVI-XIX. századi történetéből. Debrecen, 2000. 53-81.

14 Bornemisza Péter: Foliopostilla. Detrekő, 1584. Modem kiadása: Heltai Gáspár és Bornemisza Péter művei. Sajtó alá rendezte: Nemeskürty István. Budapest, 1980. 1212, 1231, 1234. (Magyar Remekírók).

15 Öze Sándor : 500 magyar levél a XVI. századból. Csányi Ákos levelei Nádasdy Tamáshoz 1549-1562. Budapest, 1996. I. 37-80.

69