Berecz Mátyás - Bujdosné Pap Györgyi - Petercsák Tivadar (szerk.): Végvár és mentalitás a kora újkori Európában - Studia Agriensia 31. (Eger, 2015)

BAGI ZOLTÁN PÉTER: Az időjárás mint a tizenöt éves háború hadműveleteit befolyásoló tényez

létrejött átjárhatatlan mocsarat, amelyen az egyetlen átkelőhely a tatai vár mellett volt.25

Az esőzések az ostrom alatt is tovább nehezítették a katonák dolgát. Július 3-án hatalmas felhőszakadás tette lehetetlenné az ostromsáncok építését. 26 Míg Istvánffy történeti munkájából tudjuk, hogy ugyanezen hónap közepén Mansfeld egy petárdát akart elhelyeztetni a Víziváros Párkány felőli kapujára, ám az „alkalmatlan és szüntelen eső esett, s az utakat s az folyóvizet az felette nagy árvíz akadályossá tette volna, az kezdett dolog nemhogy véghezvitetheték, de meg sem próbáltathaték.”27

1600 júniusának elején a pápai vallon és francia zsoldosok járandóságuk elmaradása miatt fellázadtak. Mivel a tárgyalások eredménytelenül zárultak és a katonák a várat a székesfehérvári törököknek akarták átjátszani, ezért Adolf von Schwarzenberg ellenük indult a hónap közepén, ám vissza kellett fordítania kétezer főnyi csapatát Győrbe, mivel a nagy esőzések miatt fellépett áradás lehetetlenné tette a továbbhaladást számukra.28

Mindezeket figyelembe véve nem meglepő, amit Illésházy írt le feljegyzéseiben az 1597. évre vonatkozóan: „Az németek azon opinióban voltának, hogy késő (indítsa meg) az császár az ő hadát, Augusztusban, miérthogy meg nem maradhat sem az olasz, sem az német az magyarországi ég alatt egészségesen, hanem elbetegesül és elhal és el is szökik, és az szükségnek idején igen kicsinyen lészen az ő fölsége hada.”29

Hozzá kell azonban tennem, hogy a nyári hónapok nagy hőség miatt vált vagy válhatott veszélyessé a katonák számára, mint ahogyan ez a következő négy példából is látszik. Mind Istvánffy, mind pedig Pecsevi említést tesz arról művében, hogy Esztergom 1595. évi ostroma idején nagyon meleg napok is előfordultak. A magyar történetíró július 10-ével kapcsolatban ír úgy, hogy „az napnak igen nagy hévsége miatt felette igen rekkenő meleg

25 Kelenik József: Tata helye és szerepe a végvári rendszerben a 16. század utolsó harmadában. In: Fatuska János—Fülöp Éva Mária-ifj. Gyüszi László (szerk.): Tata a tizenötéves háborúban. Annales Tataienses I. Tata, 1998. 59-76. 47-^t8.

26 Mansfeldische Histori. 1595. 5r.

27 Istvánffy 2009.198.

28 Ortelius, Hyemnimus Augustinus: Chronologia oder Historische Beschreibung aller Kriegsempörungen und Belagerungen in Ungarn auch in Siebenbürgen von 1395. Nürnberg, 1602. Reprint: Pytheas Kiadó, 2002. 185v.

29 Illésházy 1863. 42.

86