Berecz Mátyás - Bujdosné Pap Györgyi - Petercsák Tivadar (szerk.): Végvár és mentalitás a kora újkori Európában - Studia Agriensia 31. (Eger, 2015)

BAGI ZOLTÁN PÉTER: Az időjárás mint a tizenöt éves háború hadműveleteit befolyásoló tényez

vala.”30 Mig ennek hatása arra terjedt ki, hogy az ostromlók minden akadály nélkül törhették a vár falait, addig Pecsevinek az egy hónappal későbbi állapotokról szemtanúként készített leírásában már egy katasztrófával fenyegető helyzet tárul a szemünk elé:” A víztartó körül a túlságos forróság miatt annak a márványát nyalogató s egy csepp vízért kétségbeesetten könyörgő kezetlen, lábatlan sebesültek hörögtek s becsukott szemmel, felduzzadt arczczal, az ember szagló érzékét betöltő kellemetlen szaggal jajgatva, nyögve szív- repesztő és rendítő látvány volt.”31

Három évvel később a Schwarzenberg vezette császári-királyi csapatok a Győr előterében lévő véghelyeket foglalták vissza, mintegy két hét leforgása alatt. A sereg vezetői Székesfehérvár ostromát is tervbe vették, ám erre - Ortelius szerint - három ok miatt nem kerülhetett sor. Egyrészt nem rendelkeztek a tüzérség és muníció szállításához megfelelő mennyiségű lóval és szekérrel. Másrészt a sereg létszáma megcsappant, mivel a katonák egy részét az elfoglalt várak védelmére rendelték. Harmadrészt sok katona egyszerűen annyira elgyengült a nagy augusztusi forróságban, hogy meghalt.32

1601-ben a Giorgio Basta és Vitéz Mihály havasalföldi vajda vezette sereg miután Goroszlónál szembe találkozott Báthory Zsigmond katonáival egy nappal elhalasztotta a csata megkezdését, mivel „a népnek nyugvására használnák, mely melegségbe, s az napnak alig szenvedhető buzgó hőségébe járt, és még a port s verítéket is alig törülte volna le.”33

Mindezek alapján megállapítható, hogy már 1597-ben tisztában voltak a hadügyekben jártas és a magyar hadszínteret ismerő prágai és bécsi haditanácsosok, hogy a zsoldos csapatok felállítása, hadszíntérre érkezése, valamint hadianyag- és élelemellátása igen lassú folyamata mellett, vagy helyesebben ezekkel együtt, a tartósan alacsony hőmérséklet, de leginkább a gyakori és bőséges csapadék (hó és eső) nehézkessé, sőt szinte lehetetlenné teszi tavaszi, de még a nyár eleji hadműveleteket is. így a nagyobb, több tízezer katonával végrehajtott hadműveletek megkezdésének idejét nemhogy nem sikerült kitolni az év első hónapjaira, de egyre inkább ez áttevődött augusztusra és szeptemberre.

30 Istvánffy 2009. 200.

31 Pecsevi 1916. 120.

32 Ortelius 2002. 152v-153r.

33 Istvánffy 2009. 352.

87