Berecz Mátyás - Bujdosné Pap Györgyi - Petercsák Tivadar (szerk.): Végvár és mentalitás a kora újkori Európában - Studia Agriensia 31. (Eger, 2015)
CZIGÁNY ISTVÁN: A militarizált társadalom rétegződése és szerepe a felső-magyarországi végvidéken a 17. században
hogy a szabad hajdúság privilégiumokhoz való juttatásával olcsó, a bel- és a határháborúkban egyaránt jól használható fegyveres erőre tehet szert. Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem alig egy éves (1607-1608) uralkodása alatt csak Szilassy János hajdúkapitány említett 400 vitézének és Lippa vára 160 rác származású hajdúkatonájának adott nemességet és birtokadományt.33 Báthory Gábor Bocskai Istvánhoz hasonlóan szintén a hajdúkkal, konkrétan a második hajdúfelkelést vezető Nagy András kapitányaival szövetkezett az erdélyi trón megszerzéséért. Szolgálatvállalásuk feltételeit írásban rögzítették, amelyben Nagy András a váradi főkapitányságot kérte a maga számára, vezértársai és tisztjei részére pedig birtokadományt és a várakban való alkalmazást. A közhajdúk számára zsoldot igényelt és ugyancsak birtokot, mégpedig oly módon, hogy „az közönséges vitézek Váradtól fogva Ecsedig és Kállóig ’ telepíttessenek le és mindegyiknek nemzetségről nemzetségre állandó és szabadságos hely adassék, hogy „mikor az szükség kivánja, az ország szükségére hamarsággal fel vétessenek”.34 A megállapodás megpecsételéseként Báthory Gábor a fővezéri megbízatást jelző vezéri buzogányt és fejedelmi zászlót küldött Nagy Andrásnak, aki ezek átvételével szimbolikusan is elfogadta a fejedelemi hatalmat.35 Ha Nagy András nem is lett váradi főkapitány, de a vélhetőleg paraszti származású katonából „kővá- ras úr”, a fejedelem udvari tanácsosa és generális kapitány lett.36 A hozzátartozó hatalmas uradalommal együtt megkapta Bajom várát, vezértársa Elek János pedig Nagyenyed városát.37 Báthory Gábor fejedelemként és földesúrként csaknem olyan nagyságrendű kiváltságolást hajtott végre, mint annak idején Bocskai István. Bihar, Szabolcs és Szatmár vármegyében hajdútelepek sora jött létre, (Bagamér, Böszörmény, Berettyóújfalu, Kalugyer, Maj- tény, Tamási, Nyírbátor, Szentkozma), de sok faluban éltek olyanok, akiket 33 MNL OL F 1 - Gyulafehérvári Káptalan Országos Levéltára - Libri regii — 7. kötet, 140-140b. 34 Komáromy András: A szabad hajdúkra vonatkozó levelek és okiratok. TT 1900. 439-440.; Rácz 1969a. 87. 35 Papp Klára: Debrecen és a hajdúmozgalom 1606—1608-ban. In: Papp Klára, Jeney-Tóth Annamária, Ulrich Attila (szerk.): Báthory Gábor és kora. Debrecen, 2009 361. 36 Nyakas Miklós. A második hajdúfelkelés (1607—1608). In: Papp, Jeney-Tóth, Ulrich 2009. 331-334. 37 Rácz 1969a. 87; Dankó Imre: Bihamagybajom történetének vázlata. Bajomi Krónika. Bihamagybajom, 1973. 1-12. 51