Berecz Mátyás - Bujdosné Pap Györgyi - Petercsák Tivadar (szerk.): Végvár és mentalitás a kora újkori Európában - Studia Agriensia 31. (Eger, 2015)

ZAY ORSOLYA: „Hátra van még a fekete leves”. Az egri vár oszmán-török fajansz-és kínaiporcelán-töredékei

országról ismert és publikált összes töredékkel is összehasonlítottam az egri kerámiatöredékeket. Ezen kívül felhasználtam külföldi szakirodalmat is, mely a porcelánok és fajanszok készítés-technikájáról, kereskedelméről és csoportjairól jelenleg elérhető. Végül a nagyobb európai és török (mint a Victoria and Albert Museum, Topkapi Saray) gyűjtemények közzétett cikkeit és katalógusait átnézve az egri töredékek párhuzamait is megpróbáltam felkutatni.

A magyar régészetben új, hangsúlyos irányvonalként megjelentek a különféle archeometriai kutatások, így az Eötvös Loránd Tudományegyetem Kőzettan — Geokémiai Tanszékének munkatársaival, dr. Szakmány György, dr. Bendő Zsolt és Józsa Sándor segítségével anyagvizsgálatot végeztünk 10 töredéken. Emellett részt vett az eredmények kiértékelésénél Véninger Péter kerámiarestaurátor is. Természetesen ez a 10 töredék a leletanyag nagyon kicsi része, de reprezentatívnak mondható, mivel különböző csoportokból választottunk ki egy-egy darabot elemzés és összehasonlítás céljából. A leletek anyagösszetételét szerettük volna megvizsgálni, így a SEM- EDS (energia diszperzív spektrométerrel ellátott pásztázó eletronmikrosz- kóp) módszer mellett döntöttünk. Összeállítottunk egy „skálát” a töredékekből: biztosan izniki töredékektől az eddig ismeretlen készítési helyű csészéken át a kutatás által perzsának tartott darabokig osztályoztuk a leleteket. így egymáshoz és az eddig hazánkban és külföldön végzett eredményekkel is összehasonlítottam a kapott eredményeket. A kémiai-fizikai vizsgálatok mellett fontos szempontnak tartottam a technikai—készítési megfigyeléseket a tárgyakon. Áttekintve az egri leletanyagot, a nagy változatosság és bizonyos készítés- és festéstechnikai sajátosságok felvethetik, hogy igenis több csoport sorolható az izniki műhelyhez. Ezen kívül a méretek, az anyagminőség és a festési stílus több készítési helyet feltételez a perzsa fajanszok között, mivel más sablonokkal és alapanyagokkal dolgoztak az eltérések alapján.

Porcelán és fajansz

Mielőtt az egri leleteket részletesen bemutatnám, úgy gondolom érdemes áttekinteni, mit is nevezünk pontosan porcelánnak és fajansznak, honnan származik a neve, valamint milyen összetételű, készítési technikájú kerámiákat értünk ezek alatt a fogalmak alatt.

419