Berecz Mátyás - Bujdosné Pap Györgyi - Petercsák Tivadar (szerk.): Végvár és mentalitás a kora újkori Európában - Studia Agriensia 31. (Eger, 2015)

VARGA EMESE: A dohányzás megjelenése és elterjedése a magyar végvárak katonaságának körében

2. kép. Pipaszár okozta elváltozások az emberi fogazaton. Meyer 2011: 206. Fig. 1.

kialakításra. Mégis az egyes pipaleletek eredete viszonylag nagy pontossággal meghatározható. Ez annak köszönhető, hogy a holland jellegű pipák esetében már nagyon korán megjelentek a műhely, illetve a készítő azonosítására szolgáló mesterjegyek a pipák felületén; ezek használata gyakorlatilag egyidősnek mondható az első pipakészítő műhelyek létesítésével.8 Általában a pipa fejének alsó részén kialakított kis „sarok” felületére pecsételték a kisméretű, kör alakú műhelybélyeget, mely tartalmazta a mester, illetve a műhely egyértelmű azonosítására alkalmas szimbólumot, betűkombinációt, monogramot.9 Ezen kívül sok esetben a pipa fejének a felhasználóval szemközti oldalára és a pipa szárára is kerülhettek bepecsételések, melyek legtöbbször

8 Hollandiában létesültek az első pipakészítő műhelyek, melyek tömegtermelésre rendezkedtek be. Ezek közül is Amsterdam (1607), Leiden (1612), Dordrecht és Gouda (1617) pipakészítő műhelyei a legkorábbiak. (

Kügler, Martin: Tonpfeifen. Ein Beitrag zur Geschichte der Tonpfeifenbäckerei in Deutschland. Quellen und Funde aus dem Kannenbäckerland. Höhr-Grenzhausen, Hanusch&Ecker, 1987. 18.)

9 Leclaire, André: Kleinwerkzeuge zum Tonpfeifen-herstellung in der Sammlung des Museums Georges Borias in Uzés/Frankreich. Knasterkopf 17. 2004. 49—54., 50-51.

402