Berecz Mátyás - Bujdosné Pap Györgyi - Petercsák Tivadar (szerk.): Végvár és mentalitás a kora újkori Európában - Studia Agriensia 31. (Eger, 2015)

SERES ISTVÁN: Az ajnácskői vár szerepe a török kiűzése idején, különös tekintettel a Fülek várához fűződő kapcsolatára

az 1704 tavaszán Rákóczi parancsára kivégzett kuruc ezredes életkoráról ismert egyetlen forrásunk szerint viszont az ajnácskői gyilkosság idején legfeljebb 15 esztendős siheder lehetett, ez pedig eléggé megkérdőjelezi a két személy azonosságát! Jelen dolgozatunknak nem Kiss Albert életének a bemutatása a célja, ezért összegzésként csak annyit tennénk hozzá a fentiekhez, hogy kutatásaink és bizonyításunk alapján két különálló személyről van szó. A késői kuruc mozgalmakban, ill. a Rákóczi-szabadságharc elején kitűnt kuruc tiszt feltehetően évekkel az 1681-ben elkövetett bűntett után kezdte el katonai szolgálatát, gyalogos hajdúként, a valódi tettes pedig jóval idősebb lehetett nála, s az 1703-ban kitört kuruc függetlenségi harcban már nem vitt különösebb szerepet, s talán nem is élte meg

II. Rákóczi Ferenc bejövetelét.

Mindehhez még annyit tennénk hozzá, hogy az 1686 táján, Csáky László kassai vicegenerális parancsnoksága alá tartozó magyar csapatok 1686 táján készült összeírásaiban Kiss Albert nevét három alkalommal is megtaláltuk. Egyikük a Semsey András parancsnoksága alá tartozó ónodi végvár gyalogságában, egy másik a Gombos Imre vezette putnoki őrség lovasságában, s végre harmadikuk az ajnácskői lovasseregben szolgált. Véleményünk szerint az ónodi gyalogos hajdú volt a későbbi kuruc ezereskapitány, a Putnokon és Ajnácskőn szereplő lovaskatona pedig az 1681-es történet szereplőjével azonos, aki feltehetően a két összeirás között eltelt időszak folyamán Putnokról visszatérhetett Ajnácskő várába.20

Kiss Albert története mellett érdemes kitérnünk egy másik felettébb érdekes, s a későbbiekben kivételes karriert befutó férfiú, Vay Adám ajnácskői kötődésének rövid bemutatására. Vajai Vay Ádám (1657-1719) 1679. május 4-én vette feleségül Iványi-Fekete László árváját, Erzsébetet, s ezzel ő lett az ajnácskői vár új tulajdonosa. A fiatal Szabolcs vármegyei nemes, aki előbb Sárospatakon, majd otthon folytatott tanulmányokat, már 1675-ben belekeveredett a kuruc mozgalomba, később nemes ifjú Dunántúlon, a „Batthyányi és más Méltóságos Urak udvaraidban, majd Fülekre kerül végvári hadnagynak Koháry István keze alá. „Paripákkal, szolgáival jött Fülekre, másképpen vékony jószága volt, Fekete Erzsébet után vette fel magát, onnan gazdago20 Minderről a Kiss Albert életéről írt, s hamarosan nyomdába kerülő monográfiánkban olvashatnak bővebben.

376