Berecz Mátyás - Bujdosné Pap Györgyi - Petercsák Tivadar (szerk.): Végvár és mentalitás a kora újkori Európában - Studia Agriensia 31. (Eger, 2015)

SERES ISTVÁN: Az ajnácskői vár szerepe a török kiűzése idején, különös tekintettel a Fülek várához fűződő kapcsolatára

dott meg”21 odahaza, a Vay család szabolcsi fészkében. 1680. március 11-én, pl. ő adta át Nógrád vármegye Füleken összehívott közgyűlésének.22 Itt ismer­kedhetett meg a jövendőbelijével is. Az eljegyzésük 1679. május 2-án volt, ugyanazon a napon, amikor a jövendőbeli anyósa, szendrei Aszalay Erzsébet is elhunyt.23 Vay Adám földbirtokosságáról egy 1680 körül kelt irat is tanúsko­dik, amely „Az [füleki - S. I.] Vitézlő Rend és az Tisztek rövidségének speci- fícatiójá”-t tartalmazza. Az irat Bellovits („Bellovich”) Sámuel vicekapitány­sága alatt kelt, amikor már Oláh János is megkapta a királytól Koháry ajánlá­sára a főhadnagyi kinevezését. Bellovits panasza az volt, hogy még Fekete László kapitányságától fogva a mindenkori vicekapitány örökös használatában volt egy ház, egy-egy szőlővel, ill. kerttel, de azokat még a panaszlevél kelte­kor is Fekete László „maradéka, Fekete Eörzsébet Aszony, Vay Adám Uram eő Kegyelme házastársa bírja”. Oláh János hasonló panasszal élt, mivel a koráb­ban főhadnagyi tisztet viselő Kovács János ugyancsak kapott használatra szán­tóföldeket és réteket, amit a halála után a „maradéka” jogtalanul továbbra is birtokolt, holott az ő kinevezéséig sokáig a „főhadnagyságh függőben volt”.24 1681 -ben Vay hazatért Szabolcsba, hogy meglátogassa a beteg édesany­ját, ill. hogy átvegye a család képviseletét egy régóta húzódó birtokjogi per­ben. Ebben az évben még Fülekről írt Kubinyi Péternek, akivel szeretett vol­na megismerkedni. Az egyébként érdektelen tartalmú levélből kitűnik, hogy Vaynak nem állt szándékában búcsút mondani a frileki hadnagyságnak, sőt, továbbra is meg akart maradni a király hűségében, és Koháryhoz is ragasz­kodott. Az év őszén Kisvárdán tartózkodott a családjával,25 Fülek elestét követően viszont ő is Thököly hűségére állt, s 1682-1685 között már kuruc 21 Esze Tamás: Vay Ádám (1657-1719). In: Molnár Mátyás (szerk.): A Vay Adám emlék­ünnepség tudományos ülésszaka, 1969. május 24-25. Vaja, 1969. 12.; Az idézet félig az 1975-ös előadásában is szerepel: Esze Tamás: Thököly Imre és Vay Adám. In: Molnár Mátyás (szerk.): Thököly-emlékünnepség - A fejedelem halálának 270. évfordulója alkal­mából. 1975. október 18. Vaja, 1975. 23. 22 „Az nagyságod Méltóságos levelét, Nemzetes Vitézleő Vay Adám Uram mai napon Celebrált Gyűlésünkben megh adá.” A Nógrád vármegye közgyűlésének a levele Esterházy Pálhoz. Fülek, 1680. március 11. MNL OL, P 125. Esterházy cs. lt. Nr. 4627. 23 Régi magyar költők tára XVII. század. 14. köt. Énekek és versek (1686-1700). Sajtó alá rendezte: Jankovics József. Budapest, 1991. [A továbbiakban = RMKT] 820., 125. jz. 24 Uo. 25 Esze 1969. 24. 377

Next

/
Oldalképek
Tartalom