Berecz Mátyás - Bujdosné Pap Györgyi - Petercsák Tivadar (szerk.): Végvár és mentalitás a kora újkori Európában - Studia Agriensia 31. (Eger, 2015)

SZIRÁCSIK ÉVA: Koháry II. István, a birtokgyarapító katona

tanácskozásokon vallási türelmességével tűnt ki. Az 1720. évi vallásügyi bizottságban a király által küldött biztosként, majd a bizottság elnökeként dolgozott a katolikusok és protestánsok kibékítésén. 1723-ban tartott országgyűlésen tagja, később elnöke volt az országhatár megállapítása céljából kiküldött bizottságnak.

Ezt követően visszavonultan élt, és a nagyobb részt munkácsi fogságában, Egerben, illetve a budai és csábrági magányában írt verseit adta közre. 1731. március 29-én hunyt el. Nem csupán jó hadvezér, diplomata volt, hanem költő is. Jótékonysága révén számos templom, ispotály, iskola épült és működött, de nem feledkezett meg a szegények támogatásáról sem.8

Koháry II. István nem nősült meg, gyermeket nem hagyott hátra maga után, ezért testvérének, Farkasnak a gyermekei vitték tovább a Koháry nevet. Koháry Farkasnak négy lánya volt: gróf Keglevich Károlyné Koháry Bora, gróf Esterházy Antalné Koháry Éva, Barkóczy Györgyné Koháry Judit és Berényi Adámné Koháry Zsófia. Fiai közül három fiatalon és gyermektelenül hunyt el. Koháry György (1688. április 13.-1716. augusztus 5.) miután dicsérettel végezte el Olmützben iskoláit, katona lett, 1711-ben gróf Stahremberg kapitányává nevezték ki. A péterváradi ütközetben 16 sebet kapott, mindkét kezét elvesztette, testét is ugyanott helyezték örök nyugalomra. Koháry II. János 1689-ben Csábrágon látta meg a napvilágot. Bátyjához hasonlóan ő is Olmützben végezte iskoláit, majd katona lett, Lobkovicz ezredében kapitányként harcolt, de 1717-ben Belgrádnál elesett. I. Ignác 1719-ben halt meg Nagyszombatban tanuló gyermekként. Fivéreit csak Koháry András élte túl.

Koháry András 1694. november 30-án született Csábrágban. 1715-ben katona lett, 1717-ben Belgrádnál Koháry Györgyhöz hasonlóan megsebesült, de sebeiből meggyógyult. 1730. augusztus 11-én ezredes lett. 1731. március 10-én iktatták be Hont vármegye örökös főispánságába. 1733-ban egy egész ezredet állított ki, amire 161 120 forintot költött. 1739-ben vezérőrnagy, 1741-ben altábornagy lett, és még ebben az évben Temesvárnál és Belgrádnál több sebet szerzett. 1748. november 17-én lovassági tábornaggyá nevezték ki. Több alapítványt tett kórházak javára. 1736. szeptember 3-án pallosjogot szerzett uradalmaira. Szentantalon halt meg 1757. december 21-én. Selmecbányán temették el. Feleségétől, Thavonat Mária-Teréziától hét gyermeke született.

8 Illésy János: Gr. Koháry István élete és munkái. Karcag, 1885. 46.

221